megfejt
megfejt tárgyas ige
1. <Titkot, homályos v. rejtett értelmű dolgot> megold, jelentését feltárja. Megfejti az álmot, a rejtélyt, a rejtvényt, a találós kérdést, a titkot, a titkos írást. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? (Petőfi Sándor) Királyi székem zsámolyán ülend Ki a rejtélyt megfejti legelébb! (Tompa Mihály) Mese ez, igazi, | titok, és mint a keresztrejtvényt, | ezt is meg lehet fejteni. (Szabó Lőrinc)
2. (ritka) <Vmely bonyolult feladatot> megold (3). Megfejti az egyenletet, a kérdést. Nehéz problémát fejtett meg.
megfejthető; megfejtet; megfejtett.
