megfelelő
megfelelő [ë-e-e] melléknév és főnév
I. -en [e] (-n), -bb
1. Olyan, aki, ami vkinek, vminek v. vmire megfelel (1–2). A kérdésre jól megfelelő tanuló.
2. (átvitt értelemben) Vmely feladat elvégzésére, hatáskör betöltésére alkalmas <személy, csoport>. Megfelelő embert a megfelelő helyre! Nagyon nehéz e tisztségre megfelelő embert találni. Ott várt az ezredporkoláb megfelelő segédszemélyzettel. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vmely célra (fel)használható <tárgy, eszköz>. Nincs megfelelő szerszám. Biciklin érkezett, ennek megfelelően sapkát hordott, s a nadrágját alul két nikkelezett csat szorította össze. (Kuncz Aladár) A … rendőr … rögtön bűnügyi kérdéseket tett fel …, hogy ki felelős a dolgokért? Volt-e … megfelelő lámpa, kötszer? (Gelléri Andor Endre) || b. (átvitt értelemben) Olyan, ami vmely követelményt kielégít. Nem kapott megfelelő árut. Az állás betöltése szempontjából nem rendelkezik a megfelelő ismeretekkel. Szép, correct költemény volt az, … a technika minden szabályának megfelelő. (Jókai Mór) || c. (átvitt értelemben) Vmely cél megvalósítására alkalmas, célravezető <magatartás, eszköz, módszer>. Megfelelő beavatkozás, eljárás, módosítás, mozdulatok, óvatosság, pontosság, testtartás. Puszta kézzel is ki lehet húzni a pezsgődugót, ha az ember a megfelelő fogást alkalmazza. (Krúdy Gyula) || d. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek megfelelő: vki, vmi számára alkalmas, kielégítő; neki való. A neki megfelelő munkakör. Jelesen s szerepének megfelelőleg játszott Fáncsy. (Vörösmarty Mihály) A velős csonttal is garnírozott levesaprólékból villáikkal, késeikkel, kanalaikkal kiszedegetik a nekik megfelelő falatokat. (Krúdy Gyula) || e. (átvitt értelemben) Helyénvaló, társadalmilag illő <viselkedés, külső>. Megfelelő magaviselet, megjelenés, modor, öltözet.
3. (átvitt értelemben) Vminek a mértékével, jellegével arányban, összhangban álló. A munka ütemének megfelelően. Nem talált a lábára megfelelő nagyságú cipőt. || a. (átvitt értelemben) Vminek az értékével, becsével arányban álló. Megfelelő áron adja. A munkájának megfelelő fizetést húz. || b. (átvitt értelemben) Vkihez, vmihez illő. Megfelelő barát, élettárs, partner; megfelelő árnyalat, szín; az alkalomnak megfelelő hangulat.
4. (átvitt értelemben) Olyan, ami vmivel bizonyos tekintetben azonos, vminek megfelel (7). A valóságnak megfelelő értesülések. A várakozásnak megfelelő tudást mutatott. Arcán a gyöngédtelenségnek megfelelő keserűségét is észre lehetett venni. (Vas Gereben)
5. (átvitt értelemben, mennyiségtan) Megfelelő oldal(ak): két v. több egybevágó v. hasonló háromszögnek egy-egy olyan oldala, amely(ek) az illető háromszögeknek egymás közt egyenlő szögével van(nak) szemben. || a. (átvitt értelemben, mennyiségtan) Megfelelő szög(ek): egybevágó és hasonló háromszögekben a megfelelő oldallal, ill. oldalakkal szemben levő szög(ek).
II. főnév -t, -je [e] (átvitt értelemben) Vmely szellemi, kül. nyelvi jelenséggel tartalmilag (jelentés tekintetében) v. alakilag megegyező, vele párhuzamba állítható – rendsz. más nyelvben v. más népnél is meglevő – jelenség. Mi a „teringettét” megfelelője a németben? Több népmesénk megfelelőjét más népnél is megtaláljuk.
