meggyógyít
meggyógyít [g-gy] tárgyas ige
1. Meggyógyít vkit, vmit: élőlénynek egészségét teljesen helyreállítja. A tiszta levegő, a sok napsütés, a kiváló orvos meggyógyította. Meggyógyít a Tavasz és az Élet. (Juhász Gyula) || a. Meggyógyít vmit: beteg, sérült testrésznek, szervnek egészségét, épségét teljesen helyreállítja. Meggyógyította a gyomrát, a tüdejét. Meggyógyította a sebet.
2. (átvitt értelemben) <Vmely lelki szenvedést> teljesen elmulaszt, <vmely rombolás, pusztítás nyomán támadt kárt> teljesen helyrehoz. Az idő meggyógyítja a bajokat. A gyöngéd bánásmód, a szeretet meggyógyította a lelki beteget.
meggyógyítás; meggyógyítható; meggyógyító; meggyógyított; meggyógyíttat.
