meghallgat
meghallgat tárgyas ige
1. <Beszédet, előadást, zenét> elejétől a végéig figyelemmel végighallgat, s a benne foglaltakat megérteni, ill. átélni igyekszik. Meghallgatja a programbeszédet, a rádiójátékot, a zenedarabot. Meghallgatta a IX. szimfóniát. Pásztor után sétálgatni, Muzsikáját meghallgatni … Királyi múlatság. (Faludi Ferenc) Csodálatos ismeretségeket kötött, bámulatos történeteket mondott el s hallgatott meg. (Gelléri Andor Endre) || a. Meghallgat vkit: ilyen módon hallgatja végig vkinek a beszédét, ill. az előadását. Hallgasson meg, kérem! Nem akarja meghallgatni a küldöttség szónokát. || b. Meghallgatja a (gramofon)lemezt, a (magnetofon)szalagot: ilyen módon hallgatja végig a lemezre v. (magnetofon)szalagra vett szöveget, zenét. || c. Meghallgat vmit: <orvos> vmely szerv működésének a zörejeit rendsz. műszerrel megfigyeli. Meghallgatja vkinek a szívét, a tüdejét.
2. <Kérést, panaszt> segítésre készen tudomásul vesz. Meghallgatta az özvegyet, s rögtön intézkedett a nyugdíj folyósításáról. A kormányzat meghallgatja a tömegek szavát. || a. (vallásügy) Meghallgat vmit, vkit: <Isten, istenség a hívők szerint> teljesíti vkinek a kérését. Hallgassa meg Isten a könyörgésedet! Egy szántóvető ember azt fogadta volt az isteneknek, hogy több ajándékot fog nekik adni, csak ők is hallgassák meg kérésit. (Mikes Kelemen)
3. Meghallgat vkit, vmit: szívesen fogadja és megfontolja vkinek a tanácsát. Tekintélyes ember, mindenütt meghallgatják. Mindig meghallgattam apám intelmeit. Döbrögi fűhöz Fához kapkoda, és akit csak ajánlani tudtak, Bárha kerékgyártó, lóorvos, marhakuruzsló Volt is, kínjában mind meghallgatta tanácsát. (Fazekas Mihály) Szavát a faluban meghallgatják. (Eötvös József)
meghallgatás; meghallgatható; meghallgató; meghallgatott.
