megígér
megígér [g-í] tárgyas ige (rendsz. névmási tárggyal v. tárgyi mellékmondattal)
Egy alkalommal erősen, határozottan ígér vmit; úgy ígér vmit, hogy teljesítésére számítani lehet. Megígéri, hogy … megígérem, hogy ezentúl nem teszem. Ezt megígérhetem. Nehezen bár, de végül megígérte. Úgy adott át egy példányt …, ha szentül megígérem, hogy nem adom oda elolvasni senkinek. (Mikszáth Kálmán)
megígérés; megígérget; megígérhető; megígérő; megígért; megígértet.
