megismerszik
megismerszik [ë-e; g-i] tárgyatlan ige (-ett) [ë], -enék [e], (-ene) [e-e]; -eni [e] (csak 3. személyben, ma már csak jelenben) (választékos) Megismerszik vmi: vmi észrevehető, rá lehet vmire ismerni. Magatartásán megismerszik a jelleme. Pólyáin megismerszett, hogy gondját viselték. (Eötvös József) [A gép] nagyon nehezen megy és lassan, ami megismerszik az ütközővas csattogásáról. (Tömörkény István)
