megmutat
megmutat tárgyas ige
1. Rámutatva megjelöl vkit, vmit. Megmutatja, ki volt a tettes. Mutasd meg, melyik volt! Megmutatja a keresett házat. A rendőr megmutatja, merre kell menni.
2. Megmutat vmit (vkinek): kérdezősködésre egy alkalommal szemléltető útbaigazítást ad vmire nézve. Megmutatja, hogyan kell befogni a munkadarabot. Mutasd meg, hogyan kell ezt elkészíteni. || a. (átvitt értelemben) <Vmely eljárást> egy alkalommal meggyőző erővel figyelmébe ajánl vkinek. Megmutatja a bajokból kivezető utat.
3. <Tárgyat, esetleg személyt> egy alkalommal látni enged, másoknak v. vkinek a szeme elé tár, hogy megnézze, megszemlélje, megvizsgálja, esetleg megismerje. Megmutatja neki bélyeggyűjteményét, könyveit; megmutatja ® méregfogát; megmutatja a város nevezetességeit. Kérem, mutassa meg a jegyét. Mutasd meg, mit kaptál. A szemfényvesztésnek csak egy módját tudom … Aki meri nézni, jőjön, megmutatom. (Arany János) Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak. (Ady Endre) A mama a sokszor látott bécsi divatlapot tanulmányozta, amelyet ingyen mutattak meg a cukrászboltban. (Krúdy Gyula) || a. <Műszer, eljárás> pontosan jelez, elárul vmit. A hőmérő megmutatja a lázat. A műszer megmutatja a rezgés erősségét. A vizsgálat megmutatja a bajok forrását. || b. (bizalmas) Megmutatja magát (az orvosnak): elmegy, jelentkezik orvosi vizsgálatra. Az orvos azt mondta, mutassam meg magam két hét múlva.
4. <Vmely tételt, tényállást> egy alkalommal meggyőző erővel szemléltet; bebizonyít. Megmutatja, hogy mire képes. Majd az idő megmutatja, hogy kinek volt igaza. Megmutatta, milyen a falusi vendégszeretet. Mutasd meg a világnak, Hogy még erőd szilárd. (Bajza József) El innét, új világba, Eléggé megmutassam, hogy mit érek. (Madách Imre) Valahára mutassuk meg: Ágyúk vannak a hajón S az ágyúk tudnak dörögni. (Ady Endre)
5. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Majd megmutatom (én) neki!: <fenyegetés kifejezésére:> majd ellátom én a baját, majd rendre tanítom én!
megmutatás; megmutatható; megmutató; megmutatott; megmutattat.
