megoldás
megoldás [g-o] főnév -t, -ok, -a
Általában a megold igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit megoldanak.
1. Összebonyolódott szálak, kötelék szétválasztása, csomó kibontása, vmely (szűk, feszes, összekapcsolt) ruhadarab részeinek szétválasztása, kinyitása. A csomó megoldása; az öv megoldása.
2. (átvitt értelemben) Vminek megfejtése, kiderítése. A feladat, a rejtély, a titok megoldása; az egyenlet, a példa, a találós kérdés megoldása. || a. Vminek elintézése, elvégzése, végrehajtása. A feladat, a helyzet, a kérdés, a probléma, az ügy megoldása; megoldásához közeledik vmi; megoldást nyer. A helyes megoldás útját meg kell találni. Hajlik az ésszerű megoldásra. A kérdés megoldásra vár.
3. (átvitt értelemben) Ezeknek módja, ill. eredménye. Átmeneti, kompromisszumos megoldás; a megoldás kielégítő, tökéletes. Rossz a példa megoldása. A megoldás nem szerencsés. Más megoldás is elképzelhető volt. A regény, a színdarab bonyodalmának megoldása igen sikerült, valóban meglepő. [Eötvös „Karthausi”-jában] az egyén viszonya a világhoz tisztább megoldást nyert, mint a… világfájdalom akármily más művében. (Péterfy Jenő) A végrehajtó úr nem győzi… sürgetni a városi delegátusokat, hogy találjanak valami emberi megoldást. (Móra Ferenc) Az emberek… üdvére testvér-szivemet | és agyamat… gyötörtem a | jóért, a jobbért, igazságokért, | örökérvényű megoldásokért. (Szabó Lőrinc)
Szóösszetétel(ek): félmegoldás; látszatmegoldás; szükségmegoldás.
megoldási.
