megrak
megrak tárgyas ige
1. <Edényt, szállító v. más nagyobb eszközt> a bele való v. elszállításra szánt darabos anyag, apróbb dolgok rá- v. belehelyezésével megtölt v. még meg is tetéz. Megrakja a csillét, a szekeret; megrakja a kosarat, a ládát. Béreslegény, jól megrakd a szekeret… (népköltés) || a. (bizalmas) Megrakja a bendőjét, a hasát v. a gyomrát: nagyot eszik, jól belakik. [Az állatnak] elég, ha napjában kétszer megrakja a bendőt. (Móricz Zsigmond) || b. Megrakja a tüzet: a) kellő v. szükséges mennyiségű tüzelőt rak a tűzre. Rakd meg a tüzet, mert elalszik! Megrakják a tüzet, mégis elaluszik, Nincs az a szerelem, aki el nem múlik. (népköltés) A kandallóban vígan pattog a tűz, mintha nemrég rakták volna meg. (Eötvös József) Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy felengednének az emberek! (József Attila) b) a tűz meggyújtásához összerakja, elrendezi, egymásra helyezi a szükséges tüzelőanyagot. Ha rosszul rakják meg a tüzet, nehezen gyullad meg. || c. Megrak vmit: vmely tűzhelynek a tüzére szükséges mennyiségű tüzelőt rak. Megrakja a kandallót, a kazánt. Most már terítsetek!… A kályhát rakjátok meg. (Gárdonyi Géza) || d. Vmit megrak vmivel: vmely helyre, tárgyra, eszközre nagyon sokat rak vmiből; vmit telerak vmivel. Megrakja az asztalt ételekkel; megrakja a kocsit tele zsákokkal; megrakja a ládát fehérneművel. Mivel raktátok úgy meg azt a kályhát? Nyeregkápája meg van rakva pisztolyokkal. (Móricz Zsigmond) || e. (bizalmas) Vmit megrak vmivel, vkikkel: vmely helyre sok embert állít, helyez v. telepít. Megrakta a teret katonasággal. Várainkat… meráni fegyveressel egyre mind | megrakja. (Katona József) Egy új szellem kezd itt uralkodni… csupa helybeliekkel rakni meg a tanári állomásokat. (Arany János) || f. (átvitt értelemben is) Meg van rakva: tele van vmivel. A város meg volt rakva őrséggel. Szegény Diridongó… Köröskörnyül immár meg van rakva sebbel. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, ritka) Sorozatosan megterhel vkit vmivel. Én, kit annyi szenvedéssel Megrakott a földi lét. Mit zavarnám bánatimmal Kék szemek szelíd egét? (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben) Bőven ellát, teletölt, teletöm vkit, vmit <szellemi tartalommal>. Jól megrakták a fejét mindenféle tudással. Megrakta a könyvét idézetekkel, lap alji jegyzetekkel.
3. Anyagának, elemeinek egymáshoz helyezésével és összeillesztésével elkészít, felépít <vmit, kül. épületrészt>. Megrakja a falat. A fecske jól megrakja a fészkét. Apám hálából ingyen rakta meg [ismerősének] az egyik rozoga kéményét. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagyon megver vkit. Úgy megraklak, mint a kétfenekű dobot. Szóláshasonlat(ok): úgy megrak vkit, hogy minden csontja ropog (belé). Szomszéd bácsi… Megrakott, hogy minden csontom Ropogott. (Petőfi Sándor) Elnadrágoltak, elnáspágoltak, megraktak…, és te a válladat vonod? (Ambrus Zoltán) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Háborúban ellenséget> fölényesen legyőz azzal, hogy nagy háborús vereséget okoz neki, v. megfutamodásra készteti; megver. Kinizsi Pál Kenyérmezőn a törököket megrakta. (Vas Gereben) Ha valahol a szokottnál erősebben megraknak bennünket, olyan hosszú képeket vágnak hozzá, mintha már itt volna a világ vége. (Jókai Mór) || b. (sport, bizalmas) <Mérkőzésben ellenfelet> fölényesen legyőz, megver. Megrakták a csapatot. Ne állj ki vele asztaliteniszben, mert megrak!
5. (tárgyas igealak tárgy nélkül is) (ritka, népies) Megrakja: teljes hévvel járja <a táncot>. Rá termett a táncra Marci, nem tanulta | …Betért a csárdába, ha szólt a muzsika, S szilaj kedvvel amugy magyarán megrakta. (Petőfi Sándor)
6. (játék, bizalmas) Megrak vmit: <kártyában, szerencsejátékban, lóversenyben> nagy tétet helyez, rak v. (ritka) többször tesz vmire. Egy futamot megrak. Megrakta a pirosat. Maga a császár… is mindig megrakja a kis-lutriban a számokat, ha valamit álmodik. (Krúdy Gyula)
megrakás; megrakat; megrakható; megrakó; megrakott.
