megtalál
megtalál tárgyas ige
1. <Keresett személyt, dolgot> észrevesz, s így megtudja, hogy hol van; rábukkanva meglel. Az eltévedt gyermeket csak másnap találták meg. Sehol sem találtam meg a könyvemet. Végre megtalálta a kijáratot. Nehezen találtuk meg az eldugott utcácskát. A keresett szöveget a harmadik kötetben találtuk meg. Megtalálom én őt a föld alatt is!… (Mikszáth Kálmán) [Rózsa Sándor] rendes gazdaember lett Csurogon. Ott még az Isten se találta volna meg. (Móricz Zsigmond) || a. <Keresett tárgyat> a szokott helyen v. a keresés eredményeképpen v. véletlenül meglát, észrevesz, s így hozzájut, magához veszi, mindjárt használni tudja. Megtalálja a ceruzáját, az erszényét, a gyűrűjét. Aki elveszett irattáskámat megtalálja, legyen szíves az alábbi címen leadni. Az iratokat az alsó fiókban találjátok meg. Az almáriomban… megtalált… egy félig telt borospoharat és egy tányér töpörtős pogácsát. (Mikszáth Kálmán) Nagy… rémületet okozott halála, az ő társai között. De megtalálták nála a száz forintot. (Ady Endre) || b. Megtalál vkit: ott éri, találja, s így beszélni tud vele. A szokásos időben mindennap megtalálsz. Két napja keresem a lakásán, de nem találom meg. Mintha egy kedves vágya vált volna valóra, midőn Nándort az utcán megtalálta. (Krúdy Gyula) || c. (átvitt értelemben) Megtalál vmit: <bizonyos ideig tartó keresgélés, tapogatódzás, tájékozódás után> hozzájut vmely lehetőséghez. Megtalálja a közös nyelvet vkivel. A legnehezebb helyzetből is megtalálja a kivezető utat. Hosszas töprengés után megtalálták az elintézés módját. A szép hölgy megtalálta a témát. (Móricz Zsigmond)
2. Megtalál vmit vhol: <utánajárással> meggyőződik v. meg tud győződni arról, hogy vmi ott van, v. ott szokott lenni, ott is használatos. Ma már minden faluban megtaláljuk a rádiót. A szomszéd népeknél is megtalált sok hazai népszokást.
3. (átvitt értelemben) <Csak néhány szókapcsolatban:> elér, megkap vmit, ami felé törekedett. Megtalálja a hasznát: nem fizet rá, haszna van rajta; megtalálja a jutalmát; megtalálja számítását. A nizsderi várúr… soha egy pillanatig nem találta meg a boldogságot. (Krúdy Gyula) || a. Vkit megtalál: találkozik vmely addig ismeretlen személlyel, aki terveinek, céljainak, vágyainak éppen megfelel, akinek ismeretlenül is hiányát, szükségét érezte. (gyak. gúnyos) megtalálja a maga párját v. a méltó párját: hozzáillő személyt választ társának, kül. élettársának. Megtalálta élete párját, igazi szerelmét, leendő feleségét; megtalálta a neki megfelelő embert, az igazi barátot. Benne megtalálta azt, akit keresett.
4. (ritka, régies) Célozva eltalál. E márványdarabbal… találja meg Kratínt. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Peckesen tartotta a körte alakú fejét, körülbelül mint Dávid, mikor Goliátot megtalálta a parittyakővel. (Mikszáth Kálmán)
megtalálás; megtalálható; megtalált.
