megteremt
megteremt tárgyas ige
1. (vallásügy) Megteremt vmit: <vallási felfogás szerint: istenség> elvégzi, bevégzi vminek a teremtését. Amint Isten megteremtette. Járjatok be minden földet, Melyet isten megteremtett. (Petőfi Sándor) Hát miért nem hagyja úgy a hajzatát, mint ahogy az Úristen megteremtette? (Justh Zsigmond)
2. (Rendsz. kevés lehetőség esetén is) megvalósít, létrehoz vmit. Megteremti a jólét alapját; megteremti az egyensúlyt, az egységet. Rövid idő alatt megteremtették a munka előfeltételeit. Jóformán a semmiből teremtette meg a hatalmas szervezetet. Sikerült megteremteni az összeköttetést a két hadsereg között. Véres napokról álmodom, Mik a világot romba döntik, S az ó világnak romjain Az új világot megteremtik. (Petőfi Sándor)
3. (ritka) Előteremt, megszerez vmit. Mindent megteremt, amire a családjának szüksége van.
megteremtett; megteremthető; megteremtő.
