megtölt
megtölt tárgyas ige
1. Megtölt vmit (vmivel): vmely edénybe, tartályba, vmely használati eszköz üreges részébe folyadékot, ételt, darabos szilárd anyagot, esetleg gázt önt, ereszt, rak, úgyhogy tele lesz vele. Megtölti a gyomrát, a korsót, a töltőtollat; megtölti a gázpalackot, a léggömböt; megtölti a hézagot cementtel, a hordót borral, a konzervdobozt étellel, az öngyújtót benzinnel, a tarisznyát pogácsával, a tartályt olajjal. Megtöltöm poharam, s iszom kelletlenül. (Tompa Mihály) Most már egy kukkot se mondok addig, míg a pipámat meg nem töltöd. (Mikszáth Kálmán) A gyomrom még megvan, adjatok valamit, hogy megtölthessem. (Karinthy Frigyes) || a. <Némely használati tárgyat v. hentesárut> úgy készít el, úgy tesz teljessé és használhatóvá, hogy a burkába kellő mennyiségben apró darabokból álló puha anyagot rak. Dunyhát, paplant, párnát, vánkost tölt meg; megtölti a disznósajtot, a hurkát, a kolbászt. Megtöltött száz cigarettát. || b. <Kárpitozott bútordarabot> úgy tesz használhatóvá v. kényelmessé, hogy lószőrrel, tengeri fűvel v. más anyaggal tömi ki az ülésre, fekvésre való részeit. Megtölti a karosszéket, a pamlagot.
2. <Némely ételt> úgy tesz töltötté, hogy a sütésre szánt húsba v. vmely ehető anyagba, burokba vmely más élvezhető, darált v. aprított, fűszerrel ízesített anyagot, tölteléket helyez. Megtölti a borjúszegyet, a csirkét, a galambot, a gombát, a húst, a karalábét, a káposztát, a kiflit, a paprikát, a rostélyost, a tojást. || a. <Sütésre, esetleg főzésre váró v. sült tésztafélét> vmely édes keverékkel, krémmel, gyümölcsízzel tölt, és ezt az eljárást befejezi. Megtölti lekvárral a derelyét, a csokoládékrémmel a tortát.
3. (katonaság) <Tűzfegyvert> lövésre, tüzelésre kész állapotba helyez úgy, hogy belehelyezi a töltényt, a lövedéket. Megtölti az ágyút, az aknavetőt, a puskát, a revolvert, a tarackot; vmely fegyvert megtölt vmire v. (ritka) vmivel: vmilyen töltést tesz a fegyverbe, s ezt a műveletet teljesen elvégzi; megtölti a fegyvert golyóra, sörétre, vakra; megtölti az ágyút kartácsra. A bombát megtölti robbanóanyaggal. Két pisztoly közül csak az egyik volt megtöltve golyóra. (Jókai Mór)
4. (műszaki nyelv) <Akkumulátort> újra tölt, és gyak. be is fejezi ezt az eljárást.
5. (átvitt értelemben is) Vmit megtölt (vmivel): vmibe, vmire oly nagy mennyiségben rak, helyez el vmit, hogy az tele lesz vele. Megtölti a könyvespolcot könyvekkel; megtölti a folyóiratot versekkel. Írásával és rajzaival megtölti az egész füzetet.
6. Megtölt vmit: <vmely anyag, használati tárgy> oly nagy mennyiségben kerül vhova, v. van vhol, vmiben, hogy az tele lesz, ill. tele van vele. A víz színültig megtölti az edényt. A homok egészen megtölti a zsákot. Ez a toll elég ahhoz, hogy megtöltse a párnát. A ládák megtöltik a fél szobát. Tanulmányai egész kötetet töltenek meg. Egy autó majdnem elütötte. A por megtöltötte a szemét. (Babits Mihály) || a. <Közönség, hallgatóság, tömeg vmely helyiséget, területet> ellep, nagy számban ott van, rendsz. vmely esemény alkalmával. A látogatók megtöltik a kórtermet. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat. Az ünneplők megtöltötték a teret. A kirándulók megtöltötték a kerthelyiséget. A terem emelkedő padsorait zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben is) Megtölt vmit: <hang, szag, illanó anyag> vmely területnek, térnek nagy részét áthatja, annak minden részében erősen hallható, érezhető. Érces baritonja megtöltötte a nézőteret. A füst megtöltötte a szobát. Virágzanak az akácok, illatuk megtölti az utcákat. Ezt a régi házat tölti meg a sok-sok muzsika… (Móricz Zsigmond)
7. (átvitt értelemben is) Vmit megtölt vmivel: okozza, előidézi, hogy vmi tele lesz vmivel. Ez a hír mindnyájunk szemét megtöltötte könnyel. Szavai reménységgel, vidámsággal töltötték meg szívemet. Szerette megtölteni a pompás palota belső szobáit sírással és nyögéssel. (Jókai Mór) A fölásott föld lélegzeni, pihegni látszott, s… aromákkal tölté meg a levegőt. (Mikszáth Kálmán)
8. (átvitt értelemben) <Vmely belső tartalom> áthat, eltölt vkit, vmit. Fontos, hogy erkölcsi tartalom töltse meg munkádat.
9. (ritka) <Beteg tüdőt> úgy késztet nyugalomra, hogy a mellhártyaüregbe levegőt sajtol, és ezt az eljárást befejezi. Megtöltik a tüdejét.
megtöltés; megtöltet; megtölthető; megtöltő; megtöltöget.
