megválaszt
megválaszt tárgyas ige
1. Megválaszt vkit (vminek): <több személy> választással vmely tisztséget ruház rá. Egyhangúlag megválaszt vkit; közfelkiáltással választanak meg vkit; újra megválasztanak vkit; megválasztják a tanácsokat, a vezetőséget; megválasztják bizalminak, elnöknek, képviselőnek. Az országgyűlési képviselőket hazánkban általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják meg. Egy teológus… beleszeretett Erzsike kisasszonyba, s feleségül vette, és otthagyta a papi pályát, megválasztották tanítónak. (Móricz Zsigmond) Az országgyűlés… megválasztja a minisztertanácsot. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
2. (rendsz. értékelést kifejező módhatározóval) <Egy személy> alaposan megvizsgálva, mérlegelve, különbséget téve, körültekintéssel kiválaszt vkit, vmit. Jól válaszd meg a cipőt! Rosszul választotta meg a barátait. Kitűnően választotta meg bizalmas embereit. || a. (ritka, régies) Különválaszt (4). Lágyszívű férfi!… | Agyában nincs szem, megválasztani A bántalomtól a becsűletet. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás)
3. (ritka, régies) Megválaszt vmit: nyilvánvalóvá teszi, eldönti vminek a jó v. rossz voltát. (szójárás) Hét tél, hét nyár választja meg őket v. a házasságot.
megválasztás; megválasztat; megválasztható; megválasztó; megválasztott.
