megvan
megvan tárgyatlan ige
1. (ritka) Létrejött és létezik; <élőlény> megszületett és él. Megvan a gyerek. Őszre megvolt a kisborjú. Ilyet nem láttam, amióta megvagyok! No s megvagyok már. Lettem ami lettem, …hiába! csöpp szőlőszemnek születtem, | mely a nagy naptól édesedve romlott. (Babits Mihály) || a. Emberi munka eredményeként elkészült, készen van. Megvan a Petőfi-híd; megvan az új erőmű. A mester üzeni, hogy megvan a csizma. Megvan már a cikk? A munka még csak körvonalaiban van meg. Rendszerint kukoricalisztet vetnek a bögre aljába, egy darab hagymát szétnyomnak… vizet öntenek a tetejébe. Mire fölforrt a készség, megvan az étel. (Tömörkény István)
2. (Még) megvan: nem pusztult el, még él, létezik. Azt sem tudom, megvannak-e még. Csakhogy megvagy, édes fiam! Megvan a vén Bence? lássuk a vén csontot! (Arany János) Bercsényi Miklós bizonyosan megvan. (Mikszáth Kálmán) Ó, megvan-e még az otthon? | Bomba sem érte talán? (Radnóti Miklós) || a. Ép állapotban, nagyobb baj nélkül van. Ezen egész napon megvolt lefelé mentében a hajó, de estére… baj történt. (Tömörkény István) Megvoltam én, de nem igazi magam. (Ady Endre) || b. Egyénileg, egészségileg, anyagilag bizonyos átlag-életformában él, amely sem nem jó, sem nem rossz; tűrhetően van. [Hogy vagy?] – Megvagyok (csendesen). Majd csak megleszünk valahogy. Nem valami fényesen, de megvagyunk valamennyien. Még nappal csak megvoltam, de este, este… (Gárdonyi Géza) || c. Megvan vki, vmi nélkül: nincs feltétlenül szüksége rá; nélkülözheti. Megvoltam nélküle is. Megvagyok a nélkül a kabát nélkül is. Hogyan is lennének meg az atyafiak pör nélkül? (Vas Gereben) Kitűnően megvan asszonyi segítség nélkül; maga tisztítja cipőit, maga takarítja a szobát. (Babits Mihály) || d. Megfér vkivel. Jól megvannak egymással. Majd megleszünk valahogy vele. Olyan jól senkivel sem lehetett meglenni, mint a bácsival. (Móricz Zsigmond)
3. <Szem elől vesztett, keresett tárgy, személy> előkerült, s jelen van, v. most már ismert, tudott helyen van. Megvan, amit kerestél? Megvan már a gyerek: az erdőn kujtorgott. Itt a kulcs, megvan a kulcs! (Mikszáth Kálmán) || a. Ott van, ahova tették, ahol keresni szokták; a helyén (meg)található, együtt van, kéznél van. Megvannak még a csomagok? Tegnap még megvoltak. [Jól eltetted a jegyet?] – Megvan! Megvan a tollad? Megvagytok mind a kilencen? Lám, éccaka is megvan minden azon a helyen, ahova nappal tette az ember. (Móricz Zsigmond) || b. <Keresett v. üldözött, kergetett személy, dolog> kézre kerül, mert megtalálják és megfogják v. elfogják. (játék) Megvagy!: <kergetőzésben:> megfogtalak; <bújócskában:> megtaláltalak. Megvan a tolvaj. No most megvagy, bitang! [Ott gurul a labda, fogd el!] – Megvan! „Megvagy!” így szól a leány örömmel, Elfogván a szállongó lepét. (Vörösmarty Mihály) || c. <Vmely nehezen megszerezhető v. őrzött, féltett, titkos dolog> utánajárással az érdekelt személynek, ill. fondorlattal, csellel, árulással nem illetékes személynek a birtokába kerül; vkinek sikerül megkapnia, megszereznie. Megvan a kompromittáló levél. A kém jelentette, hogy megvan a rejtjelek kulcsa. || d. Megvan vmi(je): megkap vmit, amit kért, v. amire számított, és így birtokában van vminek. Megvan, amit kértél? Megvan az új töltőtollam. || e. (ritka) Vkinek megvan vki: vki megtalált vkit, s az attól fogva létezik, él a számára. Most már megvagy nekem, megoltalmazol. (Mikszáth Kálmán) || f. <Szemmel v. tapintóérzékkel keresett hely, tárgy, pont, füllel keresett hang, a tudatban keresett gondolat> teljesen és pontosan a kereső személy érzéklésének, ill. tudatának középpontjába került, úgyhogy annak elhelyezkedése, környezetéhez való viszonya világosan a tudatában van, mert a beszélő v. a szóban forgó személy megtalálta. Megvan az a csillag, amelyet kerestél? [Keresd meg a térképen Prágát!] – Megvan. Ha megvan a kezdő hang, kezdjük el a nótát. Megvan az az egységes szempont, amely az egész cikket összefogja.
4. Általában megtalálható. (Még) megvan: <a keresett v. a szóban forgó dolog> még korábbi mivoltában érzékelhető, rendelkezésre áll, v. a helyén található; (még) jelen van. Megvan a tegnapi kenyér? Mennyi van meg belőle? Április elején még megvolt a februári hó. Afrika belsejében ma is megvannak a nagy őserdők. A Kis-Balatonban megvan a kócsag. A Trajánus császár híres kőhídja is itt volt – most is még megvagyon egy darab belőlle. (Mikes Kelemen) Csodálatos egy kép, még ma is megvan, de fönn a padláson, régi haszontalan lomok ládájában. (Nagy Lajos) || a. <Anyag, elvont dolog mint vminek az alkotórésze v. járulékos eleme, tulajdonsága> a kellő v. a keresett mértékben megtalálható vmiben. A tojásban megvan minden, ami az élet fenntartásához szükséges. Ebben a mondatban megvan mindkét keresett mondatrész. Nem minden borban van meg ez a sajátos tüzes zamat. Az akác fájában megvan (az a tulajdonság), hogy nehezen hasad. || b. <Vmely állapot> a kellő mértékben megtalálható vhol. Ott megvan az a csend, az a nyugalom, ami a felgyógyulásához kell. || c. <A szóban forgó, kül. keresett, természetesnek tartott tulajdonság v. más elvont dolog> megtalálható, megállapítható, érvényesül vhol. Ez a hiba nálatok is megvan. Köztük is megvan ez a jó viszony. Megvolt köztük az összhang. Ehhez megvannak a föltételek. Ez a szokás nálunk is megvan. || d. <Vmely szóban forgó lehetőség> valósággá, cselekvéssé válhat; jelen van, fennáll, fennforog. Megvan a lehetősége annak, hogy… Megvolt minden lehetőség. Ennek ma is megvan a lehetősége. Megvolt rá a mód. Megvan a remény, hogy életben marad. || e. <Vmely szóban forgó lelki tartalom, jellembeli tulajdonság> lehetőségként, szellemi tartalomként rejlik, jellemvonásként ott hat, megtalálható vkiben, vmiben. A régi élmények megvannak még az emlékezetében. Ez a vágy bennem is megvan. A kutyában is megvan a hűség. Megvan benne az igyekezet. Mindig megvolt benne ez a hetyke, dacos és fordulatos stílus. (Móricz Zsigmond) || f. (Vkinek, vminek) megvan vmi(je): teljes mértékben rendelkezik vmely szóban forgó, szükséges v. szokásos dologgal, tulajdonsággal; birtokában van vminek; állandóan, hangsúlyozottan van neki, nem hiányzik vmi. Ez a könyv nekem is megvan. Megvan neki minden(e), ami a jóléthez kell. Megvan a teljes ellátása. Még az egész pénzem megvan. Gyermekkorom óta megvan ez a játékom. Mindenkinek megvan a maga baja. Ennek is megvan az előnye. Minden virágnak megvan a jellegzetes illata. Megvan a hat elemije. Megvan a hozzá való esze. Megvan a helyed? Megvan a maga külön véleménye. Ennek is megvan a maga jelentősége. Megvan a képessége hozzá. Megvan hozzá a reménye. Mindennek megvan az oka. Ennek nem volt meg minden föltétele. Megvolt egy kincsed, egy jutalmad, mikor már minden elveszett… (Vajda János) Minden állatnak megvan a maga physiognomiája [= arculata]. (Péterfy Jenő) Nekünk megvan Petőfi minden verse, megmutassam? (Móricz Zsigmond) || g. (rosszalló) Megvan róla a véleményem: olyan lesújtó róla a véleményem, hogy nem is akarom elmondani, részletezni. [Olvastad a könyvét?] – Megvan a véleményem róla. || h. <Szellemi, művészeti alkotásban, írásbeli följegyzésben vmely keresett v. szóban forgó dolog> mint tartalom benne van, kifejeződik, ill. részei közt megtalálható; ott van. Ez megvan a kimutatásban. A függelékben megvan a forrásművek jegyzéke. Az én könyvemben is megvan ez. Megvan ennek a tartalomjegyzéke? Ezek a gondolatok megvannak a másik regényben is. A dalban megvoltak azok az érzelmek, amelyeket keresett. Mind ez, többel együtt, megvolt a levélen… (Arany János)
5. (mennyiségtan) Vmiben megvan vmi: vmely szám, mennyiség nagyobb vmely másiknál. Vmi megvan benne vmennyiszer: vmely szám v. mennyiség vmennyiszer összeadandóul véve, nem nagyobb nála; vmely számnál, mennyiségnél vmennyiszer nagyobb. Húszban az öt megvan négyszer. Kettő a tízben megvan ötször. [Hányszor van meg harmincban a négy?] – Megvan benne hétszer, és még marad kettő.
6. <Eredmény> létrejött, bekövetkezett és jelen van. Munkájának megvan a gyümölcse. Fellépésének már meg is van az eredménye. Csak most ismerték meg, de már megvan a híre. || a. <Cselekvés, állapot> létrejön, bekövetkezik v. létrejön és jelen van, tart. Ha ezt megteszed, megvan a botrány. Ha szóvá tesz otthon valamit, akkor mindjárt megvan a veszekedés. Megmondtam, hogy ne szólj, most megvan a harag. Csak megjelent nálunk, és máris megvolt a felfordulás. Kezembe csapott, megvolt az alku. Ördög és diplomata könnyen megértik egymást, azért hamar megvolt az egyezség. (Móra Ferenc) Cencinek nem volt érzéke a tragédia iránt: ami megvan, megvan; azt kell nézni, hogyan hozzuk helyre. (Babits Mihály)
7. (rendsz. múlt-ban) <Vmely időszak, esemény> véget ér, végbemegy, lezajlik. Megvolt a május is. Húsvét már két hete megvolt. Megvolt már az ünnepség? A második szám már megvolt. ősszel megvolt az esküvője. No, a kirándulás is megvolt. Nálunk hamar megvan az ebéd. Meglett volna a vizsga, de a tanár megbetegedett. Mert, hogy Keveházán, Tárnok vize mentén | A nagy csata megvolt, Cezumornál szintén: | Elboritott minket tetemes nyil, kopja. (Arany János) || a. (alany nélkül) Megvolt, kérem?: <vendéglátó üzemben:> megkapta, kérem, a rendelt italt v. ételt? || b. <Vmely cselekvés> megtörténik, befejeződik, elkészül. Tessék megvárni, tíz perc alatt megvan. Megsimította a haját, ezzel megvolt a fésülködés. Előbb valami kenyérbe, többnyire állami kenyérbe ültök, és ha az megvan, asszonyt hoztok rá. (Mikszáth Kálmán) Nem nagy munka, hamar megvan. (Tömörkény István) || c. (alany nélkül, csak jelentő mód egyes szám 1. személyű ige után) (ritka, bizalmas) <Indulatos beszédben:> kész, semmi közöd hozzá!; eddig van, szót se többet! Elviszem, és megvan! Értse meg, a magam pénzén vettem, aztán megvan! Nagyon sajnálom, a gallért nem adom, s megvan. (Móricz Zsigmond)
8. (bizalmas) Megvan (vmivel): <személy> vmely cselekvésnek, munkának a végére jutott, befejezte, elkészült vele, és készen van. Megvagytok a takarítással? Indulhatunk, megvagy már? Na végre mehetünk, ő is megvan már. A ruhaszárító kötél… egyik szederfától a másikhoz volt kötve; …Borsos uram nagy kínnal leoldogatta,… és… meglevén a kötéllel, s nem tudván bemenni az ajtón,… pogány dörömbölést mívelt. (Jókai Mór) A kereskedő semmi kifogást nem csinál, és így hamar megvannak. (Tömörkény István) || a. (alany nélkül v. határozatlanul odaértett alannyal) Elkészült a szóban forgó munkával; készen van, kész. Befestette, s megvolt. [A balladaíró] elővesz valamely mondai vagy történeti tárgyat…, naiv párbeszéddé tördeli, s azzal megvan. (Arany János)
9. (állítmányi névszóval) Megvan vmennyi: elér vmely (térbeli v. időbeli) mértéket, nagyságot; felér vmennyivel; legalább annyi. Ez a zsák krumpli megvan nyolcvan kiló. A fiú megvan tán két méter is. A faluig megvan három kilométer. Megvan az öreg talán már kilencven éves is. A napi tejfogyasztás megvolt két liter. [Mikor férjhez mentem] már huszonnégy esztendős megvoltam; írást mutathatok róla akárkinek! (Kaffka Margit) || a. Megvan vmennyi ideje: legalább annyi idő elmúlt azóta, de talán több is. Megvan három éve, hogy ez történt.
megvolt.
