megy
megy [ë] tárgyatlan ige ment, menjen [ë, ë-ë]; menni [ë]; 1. sz megyek [ë-ë] v. (tájszó) mék v. menek [ë-ë]; 2. sz mégy v. (népies) mész v. (régies) mégysz; 3. sz (tájszó) megyen [ë-ë] v. (tájszó, régies) mén; többes számban: megyünk [ë]; mentek [ë-ë], mennek [ë-e]
I. Halad vmely irányban, de nem arra a helyre, ahol a beszélő van.
1. Saját lábán mérsékelt ütemben halad vhova, vmeddig. → Bukdácsolva megy; → csáléra megy; gyalog megy; görnyedve, sántikálva megy; → kenterben megy; lábujjhegyen megy; nyom → után megy; roggyant lábbal megy; nagy → széllel megy; vkivel megy; szemközt megy vkivel; arra megy; vki mögött, vki után megy; megy, amerre (a szeme) lát; megy, amerre a lába viszi. Itt megy a bátyám. A kertek alatt lopakodva ment. Nagyon lassan mentek a lovak. Szóláshasonlat(ok): úgy megy, mintha kergetnék; úgy megy v. visszafelé megy, mint a rák; megy, mint a szélvész; megy, mint a veszedelem. Egész a kovácsműhelyig mentek és vissza. (Mikszáth Kálmán) Megyek az utcán, szembe jön velem egy piros arcú öreg úr. (Kosztolányi Dezső) Egy nagy nő ment a kávéház előtt rövid fehér szoknyában és fehér harisnyával. (Babits Mihály) || a. (-t ragos mértékhatározóval) Vmennyit megy: vmely meghatározott távolságig halad, ezt a távolságot megjárja, ezt az utat megteszi. Még tíz lépést ment. Húsz kilométert mentek visszafelé. Mentek, mendegéltek még egy jó darabot. (Arany János) Alig mentek néhány lépést, midőn szembejöttek az öregek. (Mikszáth Kálmán) || b. (gyak. megismételt alakban) Egyik helyről a másikra, onnan a harmadikra folyton tovább halad, jár. Üzletről üzletre mentek, míg ízlésüknek megfelelő anyagot kaptak. Ment, ment, egyik házból ki, a másikba be. Ment az egész nyáron, ment, amíg csak a hó le nem esett. (Móricz Zsigmond)
2. <Vmely állaton ülve v. vmely közlekedési eszközön> bizonyos helyről kiindulva halad, utazik. Lovon, lóháton, szamáron, szamárháton megy; autón, hajón, kerékpáron, kocsin, repülőgépen, szekéren, vasúton, vonaton, villamoson megy; → lépésben v. lépést megy; → trappban megy. Lassan mentünk, mert azon a szakaszon éppen cserélték a síneket. Megy a juhász szamáron. (Petőfi Sándor) Én a fájós lábammal csak kocsin mehetnék. (Mikszáth Kálmán) A szél újból belekap teljesen a vitorlába, és mennek. (Tömörkény István) || a. <Vmely közlekedési eszköz> vhonnan elindulva, mérsékelt ütemben v. szokásos sebességgel halad, útban van (vhová). Az úton megy egy autó, egy kocsi; ott megy a hajó, a repülőgép; lépésben megy. Még nem megy ez a villamos. Most megy a vonat, hallom a füttyét. Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. (népköltés) Megy lefelé a vízen a hajó. (Tömörkény István) || b.* <Közlekedési eszköz> jár (IV. 1), közlekedik. Éjfél után ritkán megy a 6-os villamos.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. (átvitt értelemben) Vki, vmi után v. vkinek az akarata, parancsa után megy: követi vkinek a példáját, tanácsait v. utasításait, akaratát. A maga feje → után megy. Mindenben az apja után megy. Elveszed az eszét, úgy megy az akaratod után, mint a kezes bárány. (Mikszáth Kálmán) Letorkolta, hogy… ne menjen mindig a maga feje után. (Kosztolányi Dezső) Itt mindenki csak játszik, bolondozik, a maga feje után, a maga bolond feje után megy. (Móricz Zsigmond)
4. Úszva v. repülve tovahalad <vmi, amit vmely természeti erő visz>. Nézd, mennyi jég megy a Dunán! Ott megy a sárkány! || a. A levegőben tovahalad, tovaterjed; száll. Mi megyünk-e vagy a felhő, Vagy a lenge déli szellő…? (Vajda János) || b. <Égitest vmerre, vmely irányban> haladni látszik. Megy a nap lefelé: a látóhatár szélén a n. egyre jobban eltűnik szemünk elől; alkonyodik. Megyen már a hajnalcsillag lefelé. (népköltés)
5. <Vmely dolog> mozog, halad, helye változik azáltal, hogy viszik, szállítják. Ott megy a kocsin a bútorunk. || a. (ritka) <Napilap, rendszeresen megjelenő sajtótermék> rendszeresen megérkezik vhová, a beszélőtől távoli helyre; jár (II. 9). Megy-e a lap pontosan?
6. (játék) <Vmely kártyalap> éppen most kerül vkihez, ill. vmely lap a játék folyamán éppen van vhol, vkinél. Ott megy a skíz, ott megy a pagát. (Jókai Mór)
7. (átvitt értelemben) Vmerre megy: a) <út, folyosó stb.> vmely irányban tovább visz, vmerre való menésre alkalmas, haszn.; az út lefelé, fölfelé megy. A vár elején faragott oszlopokból álló tornác megy végig. (Jókai Mór) b) <vezeték> vmely irányban halad; vmely irányban elhelyezték, s abban a helyzetben van. Itt megy a villanyvezeték. Arra megy a gázvezeték. c) <szál a szövött anyagban> vmely irányban halad; szövés közben vmely irányban vezették, s abban az állapotban van. Melyik szál megy hosszában, s melyik keresztben? Szabáskor arra is ügyelni kell, hol menjen hosszában az anyag szála.
8. (átvitt értelemben) Vmeddig megy: <beszéd v. írás közben vmely gondolatsorban> továbbhaladva folytatja a megkezdett mondanivalót, a gondolatmenetet, és eljut vmely pontig v. részig. A könyvben a harmadik fejezetig mentünk. Meddig mentetek politikai gazdaságtanból a múlt órán?
9. (átvitt értelemben) Vmilyen úton megy: <ember> a tervszerű cselekvésben v. <társadalom, intézmény> a fejlődésben vhogyan tovább halad. Egy úton mennek: ugyanaz a céljuk, a törekvésük. Ő most is tántoríthatatlanul megy a maga útján. Népi demokráciánk megy előre a maga útján.
10. (átvitt értelemben) <Hír> egyre szélesebb körben ismertté válik, úgy, hogy egyik ember a másiknak (el)mondja. Híre megy vminek: sokan megtudják. Híre ment hamar az utcai esetnek. (Mikszáth Kálmán) Szájról szájra ment, hogy veszedelmes hely… (Móricz Zsigmond)
11. Felfelé, lefelé v. feljebb, lejjebb megy: a) magassága, szintje emelkedik, ill. süllyed; feljebb megy a hőmérő (higanyoszlopa); lejjebb megy a higany. Lejjebb megy a Tisza vize. b) (átvitt értelemben) <változó mennyiség, ár, érték> nagyobbodik, ill. kisebbedik. Följebb mentek az árak. A ház értéke fölfelé megy. Most már lefelé megy a láza. [A gabona] ára… lefelé megy. (Arany János)
II. Vmely cél felé halad, v. oda eljut, kerül.
1. Vhova megy: a) (kül. jelen v. jövő időben) gyalog, vmely állaton v. közlekedési eszközön meghatározott céllal halad, hogy eljusson vhova; b) (kül. múlt időben, a határozó hangsúlyozásával) haladva eljut vhova. Vö: hozzámegy, odamegy. (A) dolga → után megy; → kárba megy a jószág; a kertbe megy; (a) → közelébe se megy vkinek; a pincébe, a szomszédba, a városba megy; (a) tilosba megy; hozzád, hozzátok, hozzájuk megy; → levélhívásra házhoz megy; a → készre megy; vkinek a nyakára megy; a padlásra, a piacra megy; panaszra megy vki ellen vhova; gyalog, kerékpáron, lóháton, vonaton megy vhova; a konyhából a szobába megy; oda megy, ahova a → király is gyalog jár. Oda mégy vagy máshova? Tilosba mentek a lovak. Féláron ment az őszi vásárra. Vályuhoz mék, lovam inni kiván. (Petőfi Sándor) Buda meg a főket hívatja tanácsra, …De alig egy kettő, vontatva, jelent meg, | Mind látogatóba Eteléhez mentek. (Arany János) Anyám… a pohárszékhez ment. (Kaffka Margit) [Mama.] Nyikorgó kosárral ölében, | ment a padlásra, ment serényen. (József Attila) || a. Vkiért, vmiért megy (vhova): elindult és halad, hogy vkit, vmit elhozzon, v. vkit (el)hívjon, elkísérjen (vhonnan). Vki után megy: elindult, hogy vkit megkeressen, v. hogy vkivel pontosan nem tudott helyen találkozzék. Borért, fáért megy; nem megy a szomszédba vmiért; az orra után megy; a kiskapuig sem megy érte v. utána. Cukorért megy a boltba. Orvosért ment a szomszéd faluba. A lány után ment. Ha kell a könyv, majd érte megyek. Apád nem tud hazajönni az esőben, menj érte gyorsan az esernyővel. Esze komám, ideje már | Rákócziért menni. (Ady Endre) || b. Utazik vhova, v. hosszabb útra kel. Budapestre, Lengyelországba, Párizsba megy; a csatába, harcba megy; világgá megy. A Balatonra megyünk nyaralni. Az elsők közt ment a háborúba. Holnap Palotára mégysz az apróddal. (Vas Gereben) Te délre mégy, te nyugatra, én pedig | északra, Elvtárs! (József Attila) || c. <Közlekedési eszköz> rendszeresen jár (IV. 1), közlekedik vhova. Ez a villamos megy Kispestre?
2. (kissé régies) Vkire v. vki ellen megy: azzal a szándékkal indul v. van útban vhova, hogy vkit megtámadjon. A király… Megy az olasz ellen harccal, háborúval. (Arany János) Szerencsénk, hogy a franciára nem kell menni. (Jókai Mór) Az őrök csak akkor ébredtek fel, mikor ők már karddal mentek rájuk. (Móricz Zsigmond) || a. (vadászat) <Bizonyos fajta vadra> vadászni indul. Nagyobb vadakra ment. Vadludakra ment az imsósi gátra. (Vas Gereben)
3. (bizalmas) Vmi (vhonnan) megy vhová: a) viszik, szállítják vhová. A csomag liften megy az emeletre. A tyúk sülve megy az asztalra. Kenyér magva, tőke magva, | megy a csűrbe, fut a bankba. (József Attila) b) postán v. vkivel küldik vhová. A jövő héten megy a levél hozzátok. Minden héten ment a sok … kalács [a városba]. (Mikszáth Kálmán) || a. Levél megy: <rövid írásbeli üzenet, értesítés, távirat végén:> hamarosan levelet küldök, s abban részletesebben írok.
4. Vminek megy: véletlenül v. szándékosan úgy halad, hogy mozgása közben súrol v. meglök vmit; beleütődik vmibe, nekiütődik vminek. Vö: nekimegy. Az ajtónak, az asztalnak megy. Az autó az oszlopnak ment. Vigyázz, mert a fának mégy! || a. Vkinek megy: a) annyira közel jut hozzá, hogy súrolja v. meglöki; b) <ember, állat> rátámad, ellene támad. Neked, nektek, nekik megy. Vigyázz, neked megy a kutya! || b. (átvitt értelemben) Neked, nektek, nekik megy: <szóban, írásban> kíméletlenül megtámad téged, titeket, megtámadja őket; megokolatlanul erős bírálatot mond rólad, rólatok, róluk, súlyos szemrehányásokat tesz neked, nektek, nekik. Vö: nekimegy. || b. (népies, bizalmas) A víznek megy: a folyóvízbe öli magát, kül. beleugrik a folyóba. A Dunának megy.
5. (ritka) Rád, rátok, rájuk megy: egészen szorosan megközelít téged, titeket, megközelíti őket. Vö: rámegy (2). || a. Rád, rátok, rájuk megy: a) feléd, felétek, feléjük haladva, közvetlenül megtámad téged, titeket, megtámadja őket; b) (átvitt értelemben) <szóban, írásban> megokolatlanul éles hangon bírál téged, titeket, bírálja őket.
6. (ritka) Hátulról, segítség nélkül felmászik <vkinek a vállára, nyakába>; felmegy. No, menj a vállamra!
7. (átvitt értelemben) Vkihez megy v. férjhez megy (vkihez) v. feleségül v. (hivatalos) nőül megy vkihez: <nő> házasságra lép vkivel. Hozzád, hozzátok, hozzájuk megy. Megkérte Annát a szomszédunk fia is, de ő inkább egy rendőrhöz ment. De mégis szomorúbb annak a legénynek, Kinek szeretője férjhez ment szegénynek. (népköltés) Férjhez akarsz menni? Én férjhez adlak, bánom is én, vigyenek. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, népies, tréfás) Férjhez megy: <üveg, pohár, kisebb használati tárgy> eltörik, elromlik, hasznavehetetlenné válik.
8. (átvitt értelemben) <Néhány szókapcsolatban:> vmibe, vmire megy: <önként v. akaratán kívül> vmely más helyzetbe, állapotba kerül; a halálba megy: a) öngyilkos lesz; b) halálos veszedelembe indul, (szinte) biztos halálnak teszi ki magát; bizonyosra megy; biztosra megy; külön → kenyérre megy.
9. (átvitt értelemben) Vhova, vmibe megy: vmely szervezetnek, intézménynek tagja lesz, s ebben a minőségében megkezdi v. meg akarja kezdeni működését. Szövetkezetbe megy: belép a szövetkezetbe; (elavulóban) kolostorba, zárdába megy: szerzetes, ill. apáca lesz. Egyre többen mentek a szövetkezetbe. || a. Vmilyen iskolára megy: beiratkozik vmely (magasabb fokú) iskolára v. tanfolyamra, hogy tanulmányait folytassa. Egyetemre, főiskolára megy; magasabb iskolára megy. || b. (átvitt értelemben) Vminek megy v. vmilyen pályára megy: vmely életpályára előkészítő iskolát megkezd, v. vmely életpályán elhelyezkedik. Bányásznak, mérnöknek, műszerésznek, orvosnak, tanárnak, tanítónak megy; színészi pályára megy. Nagy fiú: ehol van!… | Biztattam is: menjen katonának vagy mi, De az édes anyját nem akarta hagyni. (Arany János) Ha akrobatának menne, bizonyára jobban élne. (Tömörkény István)
10. (átvitt értelemben is) Vmibe, vmire megy: vmely cselekvést v. állapotot megkezd. Ellenzékbe megy; hajcsiba megy; nyugalomba v. nyugdíjba megy: <szolgálati idejének kitöltése után v. már előbb> (saját kérésére) nyugdíjazzák; telibe megy; birokra megy vkivel; csülökre megy; dolgára megy: a) dolga után lát; b) (bizalmas) <kitérő válaszként:> ne tőlem kérdezd, hova igyekszik; ökölre megy; ölre megy (vkivel); első vérre mennek; panaszra megy (vki ellen): <az illetékeseknél> panaszt tesz vki ellen; vkinek segítségére megy: segítséget nyújt neki; szabadságra megy: megkezdi szabadságát; úrdolgára megy. Birokra ment a medvével. (Jókai Mór)
11. (átvitt értelemben) Vmi vhova megy: vmi behatol vmibe. Szálka ment a körmöm alá; tüske v. tövis ment a lábamba; szemébe ment a füst. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vhova megy vmi: vhova tolul, kerül, téved vmi. Fejébe megy az ital; lábába megy az ital; fejébe megy a vér; helyére megy: csont, kificamodott testrész magától a helyére illeszkedik, v. helyére illesztik. Szóláshasonlat(ok): megy bele, mint a bőgőbe a húszas; megy bele, mint Ladányba a mennykő. Helyre ment a rossz csont, ha én megtapodtam. (Arany János) Egyszer nagyon a fejébe talált menni a… bor. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben, ritka) Fülébe megy: a) <hír> a fülébe, tudomására jut; b) <dallam> könnyen megmarad az emlékezetében. Hogy jobban fülébe menjen a nóta, …odaállt melléje a hegedűvel. (Jókai Mór)
12. (rendsz. tagadó alakban) (átvitt értelemben, bizalmas) Vhova megy: <dolog, tárgy> akkora, hogy vmely körülhatárolt térben v. területen hely jut neki; vhova fér, vmibe belefér, vhol elfér. Megdagadt a lábam, nem megy a csizmába. Mennyi búza megy ebbe a zsákba? Ötven mázsa fa nem megy egy szekérre. Ez a bőrönd nem megy a pad alá. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Nem megy a fejébe: a) nem tud vmit megtanulni; b) nem tud vmit elfogadni, megérteni v. elképzelni. A váltó természete sohase ment a fejébe. (Mikszáth Kálmán) Nem értem, akármit csinálok, nem megy a fejembe. (Kosztolányi Dezső)
13. (átvitt értelemben) Vmire, vmennyire megy: <személy> vmely előrehaladottabb állapotba jut, vmennyire jut (vmivel); <dolog, ügy> vmely helyzetbe jut, vmennyire fokozódik. Nem megy semmire: nem halad előre, nem tud gyarapodni; tovább megy a kelleténél; vmire megy. Mutassuk meg, mire mentünk! Már annyira ment köztük a dolog, hogy Keresztes fiának az uram odaígérte Örzsémet. (Vas Gereben) Édesanyám… elkezdte… taníttatni a nagy latin szótárt… Persze evvel nem mentem messze, …alig hiszem, hogy háromszáz szót megtanultam volna. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Vmennyire megy vkivel: <személy> vmennyire jut vele; vmilyen mértékben v. fokban megegyezik v. boldogul vele. Annyira mentek, hogy… Semmire sem megy vele. Felkeresheted, de nem sokra mégy vele; makacs ember nagyon. || b. (átvitt értelemben) Vmennyire megy vmivel: vmilyen mértékben fel tudja használni a saját céljaira; céljainak szolgálatára alkalmas, vmennyire hasznát veszi. Ezzel a könyvvel nem sokra mégy. Ha csak versbe szedjük… a történeti vagy mondai anyagot: ezzel nem megyünk sokra. (Arany János)
14. (átvitt értelemben is) Vmibe, vmire megy: <személy, dolog> vhova, vmilyen sorsra jut; vhova kerül. (ritka, régies) Fiágra megy: <birtok> fiágon öröklődik; jó helyre megy; rossz helyre megy; lépre megy; pörre v. törvényre ment a dolog: bíróság elé vitték az ügyet; vmelyik fél panasszal fordult a bírósághoz az ügyben. Jókát is kikezdé az asszonyi kormány; Pártot üt magában s beszél ilyenformán: Megverem: kevés lesz; megölöm: sok volna, ő pokolba menne, én pedig bitóra. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, népies, régies) <Néhány szókapcsolatban:> vmibe megy vmi: vmi lesz vmiből; vmi történik vele; haszonba megy: felhasználják, hasznosítják; ingyenbe megy; teljesedésbe megy: teljesedik.
15. (átvitt értelemben, ritka) Feljebb, lejjebb v. (ritka) alább megy: <személy> társadalmilag v. rangban emelkedik, ill. süllyed. Én nem akarok alább menni, te nem akarsz föllebb menni. (Vas Gereben)
16. (átvitt értelemben) Vmeddig megy: a) <személy a beszédben> a közlés, a kifejezés módjának bizonyos fokáig (el)jut. Tovább megy vminél. Kritikájában egészen a kíméletlenségig ment. b) <vmely cselekvéssorozatban, intézkedései során, magatartásában> eljut vmely fokig. Tovább megy, mint kellene. Szemtelenségében odáig ment, hogy… A gondoskodásban odáig ment, hogy… Odáig ment az engedékenységben, hogy… c) <vmely állapot, magatartás, tulajdonság> tovább fokozódik (vmennyire, vmely fokig). Fásultsága egész a cynismusig ment. (Jókai Mór)
17. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmennyire megy: <vmely összeg, szám, pl. kereset, adósság, vagyon> olyan mértékben felszaporodik, hogy elér bizonyos nagyságot; vmennyire rúg. Ezrekre v. sok ezerre megy (a száma); százakra v. sok százra megy; százezrekre megy a száma (vminek, vmely embertömegnek). Ezrekre megy a jövedelme. Sok ezerre ment holdjainak száma. Évente ezrekre megy a kikölcsönzött könyvek száma. Hanem a fellegvár, egy kisded erősség, Mást gondola, mint a városbeli őrség: Taránti Lajosnak embere van benne, Valami háromszáz, többre alig menne. (Arany János) A lényeges veszteség nem ment oly sokra, mint gondolók. (Jókai Mór)
18. (átvitt értelemben, bizalmas) Egyre megy: hatása, értéke v. eredménye ugyanaz; semmiben sem különbözik; mindegy. Akár ezt veszed, akár azt, egyre megy.
19. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmi számba megy: vminek számítható, tekinthető. Becsületes ember számba megy; ritkaságszámba v. (túlzó) csodaszámba megy; nem megy hibaszámba. Ez is csak meseszámba megy már… (Jókai Mór)
III. Távolodik a beszélőtől v. az elbeszélés, előadás szóban forgó színhelyétől.
1. <Gyalog, vmely állaton v. közlekedési eszközön> távolodva halad vhova; útban van innen máshova. Hova mégy? Most indult el tőlünk, nézd csak, ott megy. Mostanáig itt volt, most ment fürdeni. Túlnan, vélem átellenben épen, | Pór menyecske jött. Korsó kezében. | Korsaját mig tele merítette, Rám nézett át; aztán ment, sietve. (Petőfi Sándor) Ami az író vagy beszélő felé közeledik, az jő, ami távozik tőle, az megy. (Arany János) Ej, barátom, maga túlságosan sokat akar. Csak menjen egyedül, senki sem fogja önt meglopni. (Mikszáth Kálmán) || a. (El)távozik. Vki után megy: eltávozik vki után, aki már előbb eltávozott, és igyekszik őt követni v. elérni. Tőlem ment hozzátok. Menj innen! Menj előlem! Menj odább! Menjetek az ajtó elől! (népies, bizalmas) Menj Isten hírével!: <elbocsátó kifejezés, amikor vki távoli útra kel>. Fél nyolc, menj az iskolába! ő is a férje után ment Debrecenbe. Csak indulj el, majd megyek utánad! A válogatott tegnap ment Varsóba. [Jössz-e velem?] – Megyek. [Gyere már!] – Megyek már. Ha a lány színházba ment, a férfi oda is utána ment. Nem úgy mentem, amint jöttem. (Kisfaludy Sándor) Miért megy ez az ember Amerikába? (Gárdonyi Géza) Zizeg a szalma, menj, aludj. (József Attila) || b. (ritka) <Vkinek a válláról, a nyakából> segítség nélkül hátul leszáll. Menj a vállamról! || c. <Távozásra való (durva) felszólítást, ill. elutasítást kifejező szókapcsolatokban.> (bizalmas) Menj a csudába!: a) tűnj el a szemem elől!; b) ne mondj ilyen dolgokat nekem! Menj a fenébe! Menj v. menjen a pitlibe! Menj a pokolba! Menjen az anyja v. a keresztanyja kínjába! Menj a manóba! Menj a víz alá! Ördög bújjék az uradba, Te pedig menj a pokolba! (Petőfi Sándor) || d. (bizalmas, tréfás) (Ugyan) menj(en)!: ne tréfálj(on)!; hogy mondhat(sz) ilyet?! Menjen, az ember sohasem tudja, hányadán van magával. (Csiky Gergely) A macskájokról fogok eszébe jutni? Hahahaha! Ugyan menjen, hihihi! (Mikszáth Kálmán) || e. <Költöző madár> elhagyja hazánkat. Itt az ősz, mennek már a fecskék! Fürj és fecske menni készül, Gólya, darú eltünt már. (Kisfaludy Sándor) Gyülekezik már a fecske, megy a gólya. (Tompa Mihály) || f. <Közlekedési eszköz> menetrendszerűen indul vhova. Mikor megy a hajó Tihanyba?
2. (átvitt értelemben) <Pénz, vagyon> fogy; elvész v. elköltik. Vmire megy vmi: vmely célra fordítják. Vö: rámegy (11). Minden pénze arra ment, hogy… Megfosztanak rangodtól, …még a birtokod is utána mehet. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) <Pénz, kereset> elpazarlódik. Kárba megy; veszendőbe megy. Könnyen jött pénz könnyen megy. Látta a szép megérett kalászokat veszendőbe menni. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Megy a hasa: hasmenése van. || a. (alany nélkül) (népies, ritka) Alája megy: vizeletét, székletét nem tudja visszatartani, s az alája folyik. Mindjárt alám megy! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
4. (átvitt értelemben) <Néhány állandó szókapcsolatban: tárgyi v. elvont dolog vmibe, vmely állapotba> jut, kerül, olykor úgy, hogy ezzel ismeretlenné, használhatatlanná v. nem használatossá válik. Feledékenységbe ment; feledésbe, feledségbe megy vmi: megfeledkeznek vmiről; elfelejtik; fuccsba megy; (régies, hivatalos) határozatba megy: határozattá válik; pocsékba megy; teljesedésbe megy; tökéletességre megy. Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek, Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek. (Ady Endre)
5. (átvitt értelemben) <Időegység, időszak> egyre inkább a múltba tűnik, távolodik; múlttá válik; (el)múlik. Évek jöttek, évek mentek, és minden maradt a régiben. Napok jönnek, napok mennek, De búm csak nem távozik. (Kisfaludy Sándor) Jött, ment az idő; elment a hó, megjöttek a vizek. (Mikszáth Kálmán)
IV. Nem áll meg; működik, folyik, történik.
1. (ritka, bizalmas) <Gép, óramű> működésben van, működik; jár (IV. 2). Megy a masina, a motor. || a. (ritka) Vmire megy a nyelve, a szája: véletlenül, gyak. a megszokás folytán nem egészen tudatosan, nem szándékosan mond vmit; rámegy (7) vmire. Nem azt akartam mondani, csak arra ment a nyelvem. Kiki mit gyakorlott, arra ment a szája: Vagy imádkozásra, vagy káromkodásra. (Arany János)
2. <Idő> múlik. Gyorsan megy az idő.
3. <Időben történő dolog, tevékenység> előre halad; eredményesen folytatódik. Könnyen megy; lassan megy; nem úgy megy, mint kellene; sehogyan sem megy. Hogy megy a munka? Ha minden jól megy…: ha semmi akadály nem jön közbe… Szóláshasonlat(ok): megy, mint a karikacsapás; úgy megy, mint a parancsolat. Lassú munka és sok bajjal jár, de lám, megy mégis. (Tömörkény István)
4. (bizalmas) Végbemegy, történik, folyik. Véghez megy. El sem tudja képzelni, mi megy itten! Sógorság-komaság alapján ment az osztozkodás. Titokban ment itt minden. Másnap is ez ál-harc, harmad nap is így ment. (Arany János) Ez így megy folyton folyvást, míg csak a címerpajzst lefelé nem fordítják… (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Folyamatban van, megállás nélkül tovább tart. Ez nem mehet így az idők végeztéig v. végtelenéig; vminek a rovására megy tovább; nagyba(n) megy a játék. Az utolsó garasig hagyja menni a játékot. (Jókai Mór) || b. Vmire megy: vmiért mint nyereségért v. célért folyik <vmely cselekvés, játék>. Nem babra megy a játék; vérre megy a játék v. a dolog. || c. Vmijére megy: vmijére hat, vmijét a szokottól eltérően igénybe veszi v. veszélyezteti. Bőrére megy a dolog; idegeire megy vmi; szívére megy vmi: <izgalom, lelki megrázkódtatás v. más természetű betegség> beteggé teszi a szívét; vkinek a zsebére megy vmi. Agyára ment a jólét. A betegség a szívére ment.
5. Vhogyan megy a dolga, sora, sorsa: vmilyen anyagi és társadalmi körülmények közt él. Jól, rosszul megy a dolga, a sora, a sorsa. Hogy megy a dolgod? Nos hát, hogy megy a sorotok, Károly? (Mikszáth Kálmán) Be rosszabbul mén most a dolgod. Minden régi semmit-tevésnél. (Ady Endre) || a. (bizalmas) Jól megy neki: jó sora, jó dolga van. Kecskemétre jövénk, hol nem a legjobban megy társaságunknak. (Petőfi Sándor) || b. Vhogyan megy: <üzlet, kereskedés> vmilyen forgalmat bonyolít le, és ennek megfelelő mértékű hasznot hajt. Jól, pompásan, remekül, rosszul megy a bolt; nem megy vmi: kevés a haszon rajta, v. nincs haszon belőle. Nem megy az üzlet. A vendéglő igen jól ment. (Mikszáth Kálmán) Pompásan ment az iroda, legjobban az egész városban. (Kosztolányi Dezső) || c. Vhogyan megy: <vmely árucikk> vmilyen mértékben fogy, vmilyen keletje van. Az idén jól ment az őszibarack.
6. (bizalmas) <Színdarab, film, zenemű> előadása folyik; műsoron van, előadják. Mi megy ma a moziban, a színházban? Ma este a Shakespeare-darab megy. Vetélytársnőjének jutalomjátéka ment a színházban. (Babits Mihály) || a. (bizalmas) <Darab> sorozatosan műsoron van; bizonyos ideig minden nap v. gyakran előadják. A Nemzetiben minden évben megy a Bánk bán.
7.* (bizalmas) Illik (1, 2b, 7). Ez nem megy. Az nem úgy megy. Ez a kék sál nem megy a bordó ruhához. Hohó, barátom! Az nem úgy megy, hogy ön maga zsebelje el az egészet. (Jókai Mór) Ami nem megy, nem megy, fiatal lánykát özvegy ember kényére bízni nem illendő. (Mikszáth Kálmán)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
8. (bizalmas) <Vmely cselekvés, vminek a megtevése> sikerül, sikerrel folyik; lehetséges. Megy nekem: nem bírom tenni. Ez még megy. Ez nekem sehogyan sem megy. Mellet ki, a hast be! – Jól van, jól, …csak menne! (Vas Gereben) || a. Az v. ez nem megy: lehetetlen, megvalósíthatatlan; tűrhetetlen. Ez így nem mehet tovább!
Szólás(ok): ld. cigányútra, fal, fej, füst, harang, jön, mór, nagyban, tűz. Közmondás(ok): Ha kell, menj magad, ha nem kell, küldj mást: senki olyan jól nem végzi el az ember dolgát, mint saját maga, ezért a fontos ügyek intézését nem szabad másra bízni.
Igekötős igék: alámegy; általmegy; átmegy; átalmegy; bemegy; belemegy; elmegy; előremegy; felmegy; félremegy; hátramegy; hazamegy; helyremegy; hozzámegy; keresztülmegy; kimegy; körülmegy; lemegy; mellémegy; nekimegy; odamegy; összemegy; rámegy; széjjelmegy; szétmegy; telemegy; továbbmegy; tönkremegy; túlmegy; utánamegy; végbemegy; végigmegy; visszamegy.
Szóösszetétel(ek): jön-megy.
meneget; ment.
