meleg
meleg [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [ë, e]
1. Általában a hideggel ellentétes hőmérsékletű. Meleg éghajlat, idő, szoba. A gólyák ősszel melegebb vidékre költöznek. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. (Petőfi Sándor) Még ég a lámpa is, | még bort is töltenek, | még meleg a szoba, | de én már elmennék. (Kosztolányi Dezső) || a. Nagyjában olyan hőmérsékletű, olyan hőmérsékletet árasztó, mint az élő emberi test, valamint az emlősök és a madarak teste; a langyosnál magasabb, a forrónál alacsonyabb hőfokú. Meleg fürdő; meleg kanál ¬; meleg napsugár; meleg vérű: olyan <gerinces állat>, amelynek testi hőmérséklete a környezetétől lényegében független, csekély ingadozással állandó, és meglehetősen magas; vö: melegvérű; meleg víz; (népies) míg meleg: amíg csak él. Nagy meleg könycsepp ült szeme pillájára. (Arany János) Mintha puha meleg madárfészekben turkálna, érezte a kéz lüktetését. (Mikszáth Kálmán) Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren. (Ady Endre) || b. (ritka) <Hőfok megjelölése után:> fagypont feletti hőmérsékletű. Négy fok meleg víz. || c. (ritka) A kelleténél, a szokottnál, az elviselhetőnél magasabb hőmérsékletű, csaknem forró. Meleg a keze, a homloka. Ne nyúlj a kályhához, mert meleg! || d. Nem eléggé hideg; meglangyosodott <hűsítő ital>. Nem jó ez a sör, meleg. || e. Még ki nem hűlt <hidegen fogyasztandó étel>. Meleg kenyér. A meleg kelt tészta nem egészséges. || f. Olyan <étel>, amelyet főzés, ill. sütés után, kihűlés előtt fogyasztanak. Meleg leves, vacsora. Vadlövő… szalonnát süt, hogy éppen ha már ilyen korán kelnek útra, egyenek valami meleg ételt az aprók. (Tömörkény István)
2. Olyan <folyamat, művelet>, amely az anyagnak bizonyos megkívánt magasabb hőmérsékletén megy végbe. Meleg erjesztés, vulkanizálás; melegen hajlít, formál, présel vmit.
3. Olyan <ruhanemű, ágynemű>, amely a test szükséges hőmérsékletét jól megőrzi. Meleg cipő, ing, kabát; meleg dunyha, paplan, takaró; melegen öltözik. Télen sem viselt soha meleg felöltőt. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, kissé bizalmas) Sok nehéz feladattal, munkával, izgalommal, sőt veszedelemmel járó vagy fenyegető <helyzet, időszak>. Meleg helyzet. Meleg napunk lesz holnap. Hejh… meleg egy nap volt ez, Heggyé emelkedett már a török holttest. (Petőfi Sándor)
5. (átvitt értelemben, kissé választékos) Mélyről jövő és őszintén megnyilvánuló <rokonszenv, szeretet>. Meleg barátság; melegen érző. Soha apa gyermekeit nem szerette melegebben. (Eötvös József) Engedjen… a gróf kérelmemnek, hogy ne akarja útját állani a szívből fakadó szózatoknak, miknek végiránya: minél többekben fölébreszteni… a meleg honszerelmet. (Kossuth Lajos) Hangomban volt valami rezgés, valami meleg érzés. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Ilyen érzéssel telt v. ilyen érzésből fakadó. Se hideg, se meleg; meleg szív; meleg fogadtatásban részesít vkit; meleg hangon mond köszönetet; meleg hangú levél; melegen ajánl vkit, vmit: nagyon ajánlja; melegen üdvözöl vkit. Toldi írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! (Petőfi Sándor) A beszélgetés hangja egy kissé melegebbre vált. (Ambrus Zoltán) És vagdald föl meleg nagy szíved S oszd ki… az éheseknek. (József Attila) || b. (átvitt értelemben, kissé választékos) Szeretettől és bizalomtól áthatott; barátságos, otthonos, meghitt. Meleg baráti, családi kör; meleg hajlék, otthon. || c. (átvitt értelemben, választékos) Tetszést, kellemes érzést keltő. Meleg és hangulatos látvány volt, amint ott ültek… a szőlőbeli villa mestergerendás… nagy szobájában. (Mikszáth Kálmán)
6. (átvitt értelemben, kissé választékos) Olyan <szín>, amely a színskálában távolabb van a kéktől, s a vöröshöz v. a sárgához esik közelebb, ill. amelynek árnyalatában van vmi pirosas v. sárgás. Meleg barna, zöld. A piros meleg szín. Ezen a festményen a meleg színek dominálnak. Ránézett meleg barna szemeivel. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, választékos) Nem vakító, a sárga v. a piros felé hajló színű, kellemes <fény>. A tűz meleg fénye. || b. (átvitt értelemben) Kik összegyűltetek ma e teremben S kiket meleg fényével átitat… A szívekből kigyúló áhitat,… Legyetek üdvöz… Egy tiszta költő arany szigetén. (Tóth Árpád)
7. (átvitt értelemben, bizalmas) Meleg nő: homoszexuális nő.
II. főnév -et [ë], -e [e] v. (ritka) -je [e]
1. Vminek viszonylag magas hőmérséklete. A kályha melege: a nap melege: a nap heve, ahogyan érezzük; a test melege; tartja a meleget. Hideg van… Fázom… friss szenet a tűzre! | Gyilkos melegét hadd fújja reám. (Kiss József) Hallja, tudom a kis lengyel dalt még… Finom, lágy, kedves, mint egy kályha langyos melege. (Kaffka Margit) Odahajtotta fejét a lány mellére. Érezte a vékony hálóingen át testének melegét. (Hunyady Sándor) || a. Hő (I. 1). Sugárzó meleg; meleget von el; üvegházi meleg; meleg fejlődik; meleget fejleszt; meleget köt le (leköt). Fűtsön, ahogy csak tud, mert meleg kell ide. (Tömörkény István) Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, | …adjon sok-sok meleget. (József Attila) || b. <Hőfok jelölése után:> fagypont feletti hőmérséklet. A talaj hőmérséklete elérte a két fok meleget. || c. <Az időjárásban:> hőség. Fülledt, rekkenő meleg; vak meleg; csökken a meleg; fokozódik a meleg; elolvad a nagy melegben v. melegtől. A tikkasztó nyári melegben is folyt a munka. (szójárás) Sándor, József, Benedek zsákkal hoznak meleget. Szóláshasonlat(ok): olyan meleg van, mint a bányában, mint a gőzfürdőben, mint a pokolban. Oldódik a nyári melegben Fagyos, keserves magyar átkunk. (Ady Endre) Isten melegéről sohase beszélnek a népek, de isten hidegéről mindenek tudják, hogy az majd megveszi az embert. (Móra Ferenc) Első versemet egy nyári napon | írtam, a hortobágyi vonaton. | Magam voltam! Dél. Tücskök. Vad meleg. (Szabó Lőrinc) || d. (főleg többes számban) Meleg napok, meleg időszak. Nemsokára itt lesznek a melegek. || e. Meleg levegő. Nyisd ki az ablakot, hadd jöjjön be egy kis meleg.
2. Meleg hely(iség). Bejön a melegre; melegre teszi az ételt: a meleg tűzhelyre v. sütőbe teszi az ételt. Csak vissza, vissza a büdös kucikba…, a büdösbe, a melegbe… (Móricz Zsigmond)
3. (kissé bizalmas) Meleg étel. Két napig nem evett meleget.
4. Vkinek az az érzése, hogy testének v. környezetének a hőmérséklete a szokottnál v. a kellemesnél magasabb. Elönti a meleg; melege van: a) teste hőmérsékletét külső okok v. láz miatt kellemetlenül magasnak érzi; b) (átvitt értelemben) szorongatott v. izgalmas helyzetben van. Szóláshasonlat(ok): majd meggyulladok, olyan melegem van. Fel kell gyújtani a kunyhót…, ha melegök lesz, majd kijőnek. (Eötvös József) Mikor Laci bátyám a vásárból megjött, már én is beteg voltam… Olyan melegem volt, mintha nem a kályhában lett volna a tűz, hanem benn valahol a karomban, lábamban. (Móricz Zsigmond)
5. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vminek (érzésnek, közösségi viszonynak) őszinte, meghitt volta. A baráti érzés, a családi élet melege; szíve egész melegével: igazi, őszinte mély érzéssel. A közvetlen érzés melege érzett egész beszédén. (Jókai Mór) Egyszerü hajlék Tűzhelye mellett Érzeni nyájas Rokoni körben A szeretetnek Áldott melegét. (Lévay József) Egy sohase hiányzott, a család szent melege. (Móricz Zsigmond)
6. (átvitt értelemben, kissé népies) Melegében (melegiben) v. azon melegében (melegiben): vmely cselekvés v. esemény után közvetlenül; azonnal, rögtön. Itt van egy vérbeli gavallér, …ezt jó lesz most mindjárt melegében megfogni. (Mikszáth Kálmán) Néha mesélt, különösen, ha megérkezett valahonnan, azon melegiben hallatlan kedvesen és mulatságosan. (Móricz Zsigmond)
7. (átvitt értelemben, ritka) Melegére kerül a dolog: komolyra fordul a helyzet.
Szólás(ok): ld. száj, vas.
Szóösszetétel(ek): 1. melegálló; melegegység; melegérzet; meleghengerlés; melegkisugárzás; melegszívű; melegtartó; melegveszteség; melegvezető; 2. forró-meleg; lágymeleg; langymeleg; napmeleg.
