mellékutca
mellékutca [k-u] főnév
1. A főutcánál v. a főútvonalaknál kevésbé jelentős, rendsz. keskenyebb és kisebb forgalmú utca. Szűk, sötét mellékutca. A hátulsó kapun mentek ki, a mellékutcákra kerülve. (Mikszáth Kálmán) Egy szegény leány a mellékutca árnyából integetett. (Babits Mihály) || a. Vmely utcából v. útból nyíló másik, annál rendsz. kisebb utca. A második mellékutca jobbra; a Rákóczi út mellékutcái; betér, befordul egy mellékutcába. Eltűnt a mellékutcában.
2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Házasságban élő személynek v. általában vkinek titkolt szerelmi kapcsolata, viszonya. Nem tud kiszabadulni ebből a mellékutcából. Nem szeretem a mellékutcákat.
mellékutcácska; mellékutcai.
