merénylet
merénylet [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. Államfő v. más vezető személyiség ellen elkövetett gyilkosság v. gyilkossági kísérlet. Gyilkos, politikai merénylet; merénylet áldozata lett; merényletet kísérel meg v. követ el vki ellen; merényletet szervez. Akit a merénylettel gyanúsítottak: nagytestű, piros arcú ember volt. (Gelléri Andor Endre)
2. Vmely személy ellen rajtaütésszerű, erőszakos, fizikai sértésre irányuló támadás egy v. több személy részéről. A rablók a pénztáros ellen merényletet is megkíséreltek. Nő ellen elkövetett erkölcstelen merénylet. || a. (átvitt értelemben, tréfás) Merénylet készül vki ellen: vmilyen nem rosszindulatú meglepetés v. baráti erőszak készül ellene.
3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Nagyfokú, erőszakos, önkényes jogsértés v. jogcsorbítás. A reakció merénylete; a béke, a nemzetek szuverenitása elleni merénylet. || a. (átvitt értelemben) Bomlasztó szándékú támadás v. sértés, ill. ennek szándéka. A jóízlés elleni merénylet; merénylet a munka folyamatossága ellen.
4. (régies, irodalmi nyelvben) Merészség, merész vállalkozás. A bánya hegyoldala meredek, kopár, azon alácsúszni nyaktörő merénylet. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. merényletkísérlet; merényletterv; 2. bombamerénylet.
