mérséklet
mérséklet [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (kissé választékos)
Annak magatartása, aki mérsékeli magát; mérséklés, önfegyelmezés. Mérsékletre int vkit; mérsékletet tanúsít. A sportolást kellő mérséklettel űzi. Tehát mi tartja fenn az ép erőt? | Én azt hiszem, mérséklet! (Vörösmarty Mihály) Olyannak ismertelek, ki mérséklettel szab határt kívánalmainak. (Kossuth Lajos) A vérnyomása nagy. Nyugalmat és | mérsékletet rendeltek el a híres, | német professzorok. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): hőmérséklet; önmérséklet; vérmérséklet.
