mesterséges
mesterséges [e-ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. <A természetessel szemben> emberi beavatkozással, eljárással, tevékenységgel alkotott, létrehozott <készítmény>. Mesterséges akadály ¬; mesterséges bolygó ¬; mesterséges hold ¬; mesterséges édesítőszer, fény, gumi, gyémánt, gyöngy, jég; mesterséges köd ¬; mesterséges tej, trágya, vaj, végtag, viasz, zsír. Az átvágás után mesterséges mederbe terelték a folyót. Az állatkert jegesmedvéi mesterséges sziklákon mászkálnak. A királyné parkjában volt egy mesterséges tó. (Jókai Mór) [A kegyelmes úr] nem szorulna ily mesterséges fejdíszre, ha saját buja hajzatát megnöveszteni méltóztatnék. (Herczeg Ferenc) || a. Mesterséges nyelv: olyan ny., amely nem szerves történeti fejlődés eredményeképpen jött létre, hanem amelyet előre meghatározott szabályok alapján alkottak meg. Az eszperantó mesterséges nyelv.
2. Bizonyos cél érdekében alkalmazott tudatos, módszeres <eljárás>, ill. emberi beavatkozással, tevékenységgel előidézett <folyamat>. Mesterséges keresztezés, kiválasztás; mesterséges légmell ¬; mesterséges légzés ¬; mesterséges megtermékenyítés ¬; mesterséges megvilágítás ¬; mesterséges öntözés, táplálás; mesterséges úton; mesterséges vetélés ¬; növények mesterséges megtermékenyítése ¬; mesterségesen felfokozott hangulat; mesterségesen szított gyűlölet; mesterségesen táplált. Egy kisebb kapacitású nő… beleszédülhet… a kábítószernél kellemesebb férjkínzásba. Ez… mesterséges megnehezítése az együttélésnek. (Móricz Zsigmond) Szinte szétrobban a fejem | s úgy rakom össze, mesterségesen, | a részeit. (Szabó Lőrinc)
3. Nem valódi, tettetett. Ez csak olyan mesterséges köhögés.
4. (régies) Nagy ügyességgel, hozzáértéssel, remekbe készített, művészi. Egy-egy zár, a hozzávaló mesterséges kulccsal múzeumba való remek. (Jókai Mór)
mesterségesség.
