metán
metán [ë v. e] főnév -t, -ja (csak egyes számban) (vegyi ipar, műszaki nyelv)
A szén és a hidrogén egyik vegyülete (Ch4); színtelen, szagtalan, gyúlékony, levegővel elegyedve könnyen robbanó gáz, amely levegőtől elzárt szerves anyagok bomlásakor, rothadásakor keletkezik, s amely a földgáznak és a világítógáznak fontos alkotórésze.
Szóösszetétel(ek): metángáz.
metános.
