mindegy
mindegy [mindëggy; d-e] melléknév (rendsz. csak állítmányként, ill. állítmányi névszóként v. mondat értékű szóként)
1. Az adott helyzet v. a jövő szempontjából nem számít, hogy így v. úgy történik-e, ill. történt-e; közömbös, egyre megy. Minden mindegy neki: nem érdekli, bármi történik is. Mindegy volt neki, akár esett, akár nem. Ámbár nem ittuk még meg a brúdert [= pertut], de mindegy. Előlegezem neked. (Mikszáth Kálmán) Dac támadt fel benne: ha ő az utolsó, legyen a legutolsó. Az is mindegy. (Móricz Zsigmond) || a. <Választás, különbségtétel elhárítására:> akármelyik megfelel a lehetőségek közül. [Mit iszol, sört vagy bort?] – Nekem mindegy. [Színházba menjünk vagy moziba?] – Mindegy, ha jó a darab. Mindegy, hogy milyen ruhát veszek föl. Add ide a ceruzádat, vagy a töltőtolladat, mindegy, hogy melyiket. || b. <Töprengés, tűnődés, eredménytelen latolgatás hirtelen befejezésére:> úgysem tudjuk, hogy ki, mi, hol, mikor stb. Ki is keresett, Pista vagy Jancsi? No mindegy, valaki keresett. Miért jöhetett? A pénzért vagy a levélért? Hát mindegy, majd megmondja, mit akar. Hol is van az az írás? – Na! mindegy, majd holnap megkeresem. (Vas Gereben) || c. Igaz, hogy úgy van, de már nem törődünk vele; nem baj. Elköltötted a pénzt; most már mindegy, nem segíthetünk rajta. Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma | Vértengerbe kerűl. Mindegy. Ez lesz az itélet. (Petőfi Sándor) Kemény… ember volt Stromm lovag. Kozsehubának… megborzongott a háta, ha elgondolta, hogy fog az mérgében ugrani, mikor a nevével aláírt váltót felmutatja. De mindegy, ezen már át kell esni. (Mikszáth Kálmán)
2. <Két dolog összehasonlításában:> ugyanaz. Idézni vagy plagizálni, az nem mindegy. Kukorica vagy tengeri, az mindegy. Nevetni, vagy pedig | könnyezni, az mind egy az asszonyoknál. (Katona József) Kivett a gallérjaim közül egyet… – De hát ez a Zsigáé! – mondta [a feleségem]… elbámulva. – Az mindegy, – szólt Pista könnyedén. (Móricz Zsigmond)
3. (ritka, népies) <Vmely elhomályosult jelentésű szitokszó v. más, nyomatékosításra is haszn. szó előtt jelzőként, az elhomályosult szóval együtt:> teljesen mindegy. Mindegy fene; mindegy ördög ¬. Szükség… versbe néha rím. Mindegy ördög, ha nő az, vagy ha hím. (Arany János) Mindegy guta az öcsém uram. (Tolnai Lajos)
