mindenesetre
mindenesetre [ë-e-e-e; n-e] határozószó
1. Minden körülmények között, feltétlenül, okvetlenül. Ha ő nem ér is rá, te mindenesetre gyere el. || a. Nagyfokú bizonyossággal; több mint valószínű, hogy… Mindenesetre ő a tettes.
2. <Bizonyos előzmény(ek) részletezése után, mintegy annak, ill. azoknak következményeképpen v. ellentétéül:> annyi igaz, hogy… Lehet, hogy itt volt; lehet, hogy nem volt itt; mindenesetre nem írta alá a jelenléti ívet. Nem volt… sportember…, nem voltak virtusai, soha nem vetélkedett, s nem akart semmiben kitűnni. Mindenesetre, ha valamit meg akartam beszélni, nem hozzá fordultam. (Móricz Zsigmond)
