munka
munka főnév munkát, munkája
I. Vmely célra irányuló emberi tevékenység.
1. Tág. ért. testi és szellemi erőkifejtést kívánó céltudatos, tervszerű, a társadalomra nézve hasznos emberi tevékenység. Fizikai munka; → kétkezi munka; kézi, gépi munka; szellemi, tudományos munka; agitációs, felvilágosító, mozgalmi, politikai, szervező munka. Alkotó munka: olyan – főleg szellemi – tevékenység, amelynek eredménye vmely jelentősebb alkotás, mű; → társadalmi munka; forradalmi munka; a közért való munka; a szocialista munka hőse ←; munkára nevelés. Nálunk a munka becsület és dicsőség. [A nemzetgyűléshez.] Legyen munkátok oly nagy, oly szerencsés, Hogy bámultában, majd ha látni fogják, Megálljon rajta a világ szeme. (Petőfi Sándor) || a. (közgazdaságtan) Az a folyamat, amelyben a termelési eszközökkel fölszerelt és a termelésben jártas emberek célszerű tevékenységgel átalakítják és saját szükségleteik kielégítésére alkalmassá teszik a környező természet tárgyait; anyagi javak termelése. Élő munka: a munkaerő kifejtése, az ember szellemi és testi erejének célszerű felhasználása, állandó átmenete új termékben való megtestesülés formájába; holt munka: termelési eszközökben és fogyasztási cikkekben megtestesült, tárgyi alakot öltött munka; kollektív, közös munka; társadalmasított munka; a munka társadalmi szervezettsége; a munka tárgya; fizetett, nem fizetett munka; a munkának energiával való ellátottsága. Az ember a munka révén emelkedett ki az állatvilágból. Végigkacag vidám testünkön Győzedelmes tervünk: a Munka. (Ady Endre) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || b. Egy bizonyos konkrét cél érdekében rendsz. több emberrel együtt s alkalmas eszközökkel végzett, különféle műveletek, mozzanatok sorozatából álló termelő tevékenység; munkálat. Aratási, betakarítási, cséplési munka; → fogadott munka; a munka dandárja ←; a munka neheze. Áll a munka a határban. Jól halad a gyártási munka. Nyakunkon az őszi munka. A kőbányában szünetel a munka. Most van a dandárja réten a munkának. (Arany János) Mindenfelé tar föld: nincs már munka a mezőn. (Gárdonyi Géza) S reggelig, | míg a munka áll, | a gépek mogorván szövik | szövőnők omló álmait. (József Attila) || c. A tevékenységnek az a sorozata, amely egy meghatározott termék elkészítéséhez szükséges; megmunkálás, feldolgozás. Munkába ad vmit: odaadja, hogy elkészítsék, v. vmit készítsenek belőle; munkába vesz vmit: megkezdi a megmunkálását, elkészítését; dolgozni kezd vmin. A cipő már munkában van.
2. Fáradtságot okozó erőkifejtés, erőfeszítés vmely teendő végzésében; dolgozás. Eredményes, hasznos, kellemes, megfeszített, szorgos munka; fárasztó, gyötrelmes, hiábavaló, nehéz munka; a munka kiuzsorázása, terhe; munkától kérges kezek; a munka (gyorsan, jól, lassan, rosszul, serényen) folyik, halad; a munka őrá háramlik; a munka alatt összeroskad; vkit fölment a munka alól; munkája után → lát; a munka könnyebb → végét fogja; jól megfogja a munka végét ←; a (két) → keze munkája után él; munkába → állít vkit, vmit; munkába fog; belefárad a munkába; belefekszik a munkába; munkába kap v. kezd; munkába → kerül; munkába → temet vmit; vkit felvált a munkában; munkájában háborgat v. zavar vkit; kidől, megszakad a munkában; vki (nagy) munkában van; nyakig van a munkában; kivonja magát a munkából; nem nagyon töri magát a munkáért; munkához fog v. munkához lát; hozzáfog v. hozzálát a munkához; munkának áll; nekiáll, nekifekszik, nekiül a munkának; vkit munkára fog v. befog; → ráver a munkára; munkára szorít vkit; munkára termett; munkát ad vmi vkinek: gondot okozó, ügyességet kívánó foglalatosságot szerez vkinek, ilyen módon foglalkoztat vkit; beszünteti a munkát*: (helyesen:) abbahagyja v. megszünteti a munkát; bírja a munkát; → hajtja a munkát; → kerüli a munkát; munkát fejt ki (→ kifejt); kipiheni a munkát; nem kímél munkát és fáradságot; → megmarkolja a munkát; összecsapja a munkát; fázik a munkától; nem → fél a munkától; irtózik a munkától; húzódozik a munkától. Munka s ütleg között … nevelkedtem, Részesültem nagyon kevés örömökben. (Petőfi Sándor) Húsz esztendős legénynek vackán Álmodik a nyomor … Tiszta ágyat és tiszta asszonyt Álmodik … Kevesebb vért a köhögésnél, És a munkánál több erőt. (Ady Endre) || a. Ennek menete, folyása. Akadozó, gyors, lassú munka; → szapora, vontatott munka A gyors [= elhamarkodott] munka hasonló a fűzfához, hirtelen hajt, lombot vet, de gyümölcsöt sohasem hoz. (Tolnai Lajos) || b. A dolgozásban alkalmazott módszer. Ciklikus, csoportbeosztásos, sztahanovista munka. || c. Személynek vmely munkahelyen való működése, elfoglaltsága; kenyérkereső foglalatosság. A mindennapi munka; van, nincs munkája; munka nélkül van; munkába indul, megy; nem kap munkát; munkát keres, talál; munkát → vállal. Nincs itthon, egész nap munkában van. Most ért haza a munkából. Ma nem mentek ki a munkára. Munkát! kenyeret! | Jön a tömeg, a tömeg! (József Attila) Már régen munka nélkül vagyok. Reggel elindulok állás után. (Gelléri Andor Endre) A munkából … mindig a selejtes embert küldik ám el, látja ő ezt a gyárban, ahol dolgozik. (Nagy Lajos)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. Általában vmely elvégzendő tennivaló, feladat. Sok munkája van; nyakába szakad v. rászakad a (sok) munka. Ez a te munkád. Nem látom világosan, mi itt az én munkám. Annyi a munkánk, hogy nem bírunk vele. [A XIX. század költői.] Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. (Petőfi Sándor) Aznap nyakig ültem a munkában. (Kosztolányi Dezső) || a. Vmely foglalkozással, hivatással együttjáró s bizonyos fokú és irányú szaktudást megkövetelő tennivaló, feladat. → Favágó munka; → hivatali munka; paraszti munka; a kárpitos, az orvos, a szobafestő, a tűzoltó munkája. Teljesen elsajátította a munka technikáját. Mindennap más munkát végez.
4. Felforgató, haladásellenes, gonosz v. másoknak szenvedést okozó, kíméletlen eljárás, tevékenység. Alávaló, galád, sötét munka. A haláltábor porkolábjai hozzáláttak véres munkájukhoz.
II. Vmely célra fordított tevékenység v. ennek eredménye, tárgya.
1. Vmely tervszerű tevékenység folyamán elvégzett feladat; teljesítmény. Befejezett, derekas munka; jó munka; minőségi munka; gazdasági téren végzett jó munka; → tiszta munka; a munka díjazása, elszámolása; a munka érdemrendje; a munka minőségének fokozása. Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint. Egyenlő munkáért egyenlő bér jár. A munkát értékelik. A munkát becsületesen fizetik. Nagy a dicsőség, melyet mindegyik Szerezhet itten, de tudjátok-e, Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség! (Petőfi Sándor) Mint egy Isten … | Fogadta szent munkája bérét … (Ady Endre) || a. Bizonyos feladat elvégzésére fordított erőkifejtés. Mennyi munka van ebben a hímzésben! A munkán kívül 27 000 forintja van az építkezésben.
2. Vmely tervszerű tevékenység eredménye; mű, műalkotás. Berakott, domborművű, mesteri, remek, sikerült, vásári munka; a legsikerültebb munka; a festő, a költő, a szobrász munkái; Arany János összes munkái. Azok a magas, széles töltések, amik a Tisza partján végighúzódnak, mind az ő munkájuk. (Tömörkény István) A bársony terítővel takart asztalon … egy nagy alakú orvosi munka. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka, bizalmas) Vmely konkrét mű, tárgy kidolgozásának módja minősége, kivitele. Az aranyóra, a bútordarab, az ékszer munkája. Szép a munkája ennek a darabnak. Ami a mesterséget illeti, a munkáját a vállalt dolognak senki jobban meg nem adta, mint épp Borus Ferenc. (Tömörkény István)
4. (ritka) Az a tárgy, amelyen vki dolgozik, a még nem kész munkadarab. Kivette a tanuló kezéből a munkát, és megcsinálta helyette. Szőke kisfiú ült az asztalnál… Mellette az édesanyja varrt, munkájára hajtva komoly, okos fejét. (Kosztolányi Dezső)
III. Természeti erőkifejtés, természeti erők hatása, ill. megnyilvánulása.
1. (fizika) Az a hatás, amelyet vmely erő hoz létre, amikor saját irányában elmozdít vmely testet. A munka egysége a fizikában az erg. || a. (villamosság) Az a hatás, amelyet a villanyáram vmely ellenálláson át egy bizonyos áramerősség fenntartásakor létrehoz. Az elektromos áram munkájának egysége a wattóra.
2. A természeti erők működése, hatása. Az elemek munkája; a folyó romboló munkája; a jég, a szél, a tenger munkája. Építs vagy ronts, mint a vihar, S hallgass, ha műved kész, Mint a vihar, ha megtevé Munkáját, elenyész. (Petőfi Sándor) || a. Vmely testrész, szerv működése, funkciója. A gyomor, az izom, a szív munkája.
3. Az állat erőkifejtése az ember szolgálatában. Az igavonó barom munkája. A lovak munkában vannak. A szegény ökrök… izzadságából, munkájából hozza terményeit a föld. (Mikszáth Kálmán)
4. A gép működése az ember tervszerű tevékenységének szolgálatában. Az eke, a traktor munkája. Az új gépet ma állítják munkába. A szövőgépek éjjel-nappal munkában vannak.
Szólás(ok): ld. kéz. Közmondás(ok): A munka nem szégyen: semmiféle munka nem alacsonyítja le az embert. A munka nemesít: a m. az embert becsületesebbé, erkölcsösebbé, magasabb rendűvé teszi. Hamar munka ritkán jó: az elhamarkodott, felületes m. nem sokat ér. Munka után édes a nyugalom v. a pihenés: a) az pihen igazán jól, aki rendesen dolgozott; b) munkánk végeztével jólesik pihenni.
Szóösszetétel(ek): 1. munkaalap; munkaártalom; munkaátalány; munkaátvitel; munkabeosztás; munkacipő; munkaegészségtan; munkaegyezmény; munkaelőírás; munkaenergia; munkaengedély; munkaerkölcs; munkaértekezlet; munkaév; munkafázis; munkafellendülés; munkafelosztás; munkafelügyelet; munkafelvétel; munkafelvigyázó; munkafölösleg; munkagrafikon; munkagyógymód; munkahiány; munkahozam; munkaidény; munkaintenzitás; munkaiskola; munkajáradék; munkajegy; munkajog; munkakedvelő; munkakereső; munkakészség; munkakezdés; munkakiesés; munkakifejtés; munkakínálat; munkakódex; munkaköltség; munkakönnyítés; munkakörülmény; munkakötény; munkalassítás; munkaláz; munkalelkesedés; munkalendület; munkamegszakítás; munkamód; munkamozgalom; munkanapló; munkanem; munkanorma; munkanyilvántartás; munkapénz; munkaracionalizálás; munkareform; munkaszabadság; munkaszabályozás; munkaszakasz; munkaszeretet; munkaszerető; munkaszerszám; munkaszervezés; munkaszervezet; munkaszerződés; munkaszükséglet; munkaszünnap; munkatartam; munkatáska; munkateljesítmény; munkatér; munkaterem; munkatorlódás; munkatömeg; munkatudomány; munkautalvány; munkauzsora; munkaügyesség; munkaünnep; munkaütem; munkavágy; munkavállalás; munkavégzés; munkaveszteség; 2. ácsmunka; agymunka; akkordmunka; aknamunka; aprómunka; asszonymunka; bérmunka; betonmunka; bőrmunka; darabmunka; diplomamunka; építőmunka; famunka; fazonmunka; fejmunka; félmunka; fércmunka; férfimunka; forrásmunka; földmunka; gyalogmunka; gyermekmunka; hóhérmunka; idegmunka; idénymunka; ínségmunka; izommunka; jobbágymunka; kádermunka; kárpitosmunka; kényszermunka; keszonmunka; kézimunka; kovácsmunka; kőművesmunka; közmunka; kultúrmunka; kutatómunka; különmunka; lábmunka; lakatosmunka; lombfűrészmunka; magánmunka; nevelőmunka; összmunka; ötvösmunka; pályamunka; pártmunka; postamunka; propagandamunka; rabmunka; rabszolgamunka; recemunka; részletmunka; részmunka; reszortmunka; robotmunka; rohammunka; sáncmunka; szakmánymunka; szakmunka; szükségmunka; talajmunka; termelőmunka; tervmunka; többletmunka; tömegmunka; túlmunka; vándormunka; zománcmunka.
munkájú.
