mutatkozik
mutatkozik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon)
1. <Személy> láttatja magát, megjelenik vhol. Sehol sem mutatkozott. Ritkán mutatkozik a városban. A park csendes volt, és egy lélek se mutatkozott. (Gárdonyi Géza) Egyetlen lélek se mutatkozott, ameddig a szem ért. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben is) <Vmely dolog, jelenség> észleIhetővé, láthatóvá válik. Fejlődés, hanyatlás, hiány, lemaradás mutatkozik. A kukoricán már mutatkozik a cső. A fiatal fákon már bimbók is mutatkoznak. Deák Ferenc … mondta egy kopott ruhájú főispánnak, hogy helyes, ha a főispán fényt fejt ki, de az ne a térde kalácsán mutatkozzék. (Mikszáth Kálmán) || a. (népies) <Vmely dolog> előre látszik, ígérkezik. Szépen mutatkozik a szőlő. Jó idő mutatkozik. Mindenfelé jó termés mutatkozik.
3. Vminek vmilyennek mutatkozik: <személy> vmilyen színben feltűnik, vminek mutatja magát. Gyávának, használhatónak, őszintének mutatkozik. Eleinte jó munkaerőnek mutatkozott.
Igekötős igék: bemutatkozik; kimutatkozik; megmutatkozik.
mutatkozás; mutatkozó; mutatkozott.
