nadrágos
nadrágos melléknév -an
1. (1945 előtt) <Ellentétben a csizmát, gatyát viselővel:> városi, nem paraszt <személy, csoport>. A falusiak öröklött bizalmatlansággal néztek a nadrágos emberre. A nadrágos közönség … 3–4 annyira szaporodott. (Arany János)
2. Vmilyen nadrágot viselő <személy>. Két-három … magyar nadrágos … ember heverészett … a szellős, tágas teremben. (Tolnai Lajos) || a. Olyan <személy>, akin éppen most nadrág van; nadrágba öltözött. Nadrágos gyerek, nő. || b. (ritka) Nadrágosan: nadrágot viselve, nadrágban. [Édesapám] a lobogós gatyát … levetette, s már az első évtől kezdve csak nadrágosan járt. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): rövidnadrágos.