nagyvárosi
nagyvárosi melléknév és főnév
I. melléknév
1. Nagyvárosból származó, nagyvárosban lakó. Nagyvárosi értelmiség, munkásság; a nagyvárosi ember életmódja. Mi, nagyvárosi emberek, tudjuk, hogy micsoda válogatott élvezetek vannak a nagyvárosban. (Krúdy Gyula) Resteltem magam | … hogy olyan avult csodák | érdekelnek, amiket meg se lát … már régi, igazi | nagyvárosi ember. (Szabó Lőrinc)
2. Nagyvárosban levő, ott található, ott szokásos, a nagyvárosra, ill. az ott lakó emberre jellemző. Nagyvárosi bérház, élet, kultúra, levegő, modor, szokás, zaj. Itt vagyok megint a Nagy városi élet örökös zajában. (Petőfi Sándor) Falun nagyvárosi igényei miatt szerencsétlennek képzeli magát… (Kemény Zsigmond) Járunk bolondul és ittasan Nagyvárosi utcákon égve. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ak, -ja Nagyvárosban élő, ott lakó személy. A nagyvárosiak megszokták a nagy forgalmat, a rohanó életet.
nagyvárosias.
