naphosszat
naphosszat határozószó, (régies) naphosszant
Napokon át <a nappalok idején>, szünet nélkül. Naphosszat fárad, csak éjjel jut pihenőhöz. Mint élemedett sas, kit a világ bosszant, Szikláira bámul, egyedűl, naphosszant. (Arany János) A cukrászdában a fiatalabb tintanyalók lógázkodnak [= lógatják a lábukat] naphosszat. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) A szóban forgó egész napon át, megszakítás nélkül. A szolgáló …, mintha nem dolgozott volna naphosszant eleget, guzsalynak ült. (Jókai Mór)
