nárcisz
nárcisz főnév -t, -ok, -a, (régies, tájszó) nárcis
Kora tavasszal virító dísznövény; fehér, rózsaszín v. sárga, illatos virága van (Narcissus). Kertem nárcisokkal Végig űltetéd. (Csokonai Vitéz Mihály) A nárcisok hosszú sorban tüskésedtek, s a virágjuk is kezdett bomladozni. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek levágott virága. Nárciszt tett a vázába. Első szobádban kád lesz, drága kád, … Itt gyolcsok lesznek s régi, sárga selymek, Vörös rózsák és apró nárciszok. (Tóth Árpád)
Szóösszetétel(ek): nárciszvirág.
nárciszos.
