nászutas
nászutas [sz-u] melléknév és főnév (gyak. többes számban)
Nászúton levő (férj v. feleség, ill. házaspár). Nászutas fiatalok, házaspár. A földszinten találta magát a vendégszobában, ahová éppen nászutasokat kvártélyozott a fogadás. (Krúdy Gyula) Nelli és Gyula röpültek, mint két nászutas – Itália felé! (Babits Mihály)
