-né
-né főnévképző -t, -ja v. -je [e] (az alapszó hangrendje szerint)
1. Az alapszóval kifejezett, megnevezett férfi felesége. → Csaplárné; hentesné; igazgatóné; kereskedőné; → királyné; tanítóné; Szabóné; Kovácsné; Kis Jánosné; Nagy Mihályné. Pogány török a Moraván | Érkezik uj haddal … | Maga vivé Rozgonyiné | Ellenök a gályát. (Arany János) Egy muskétás … hősködni akar kedvese, a pékné előtt. (Ambrus Zoltán) Vizyné csak ritkán vacsorázott. Évek óta ideges gyomorbajban szenvedett. (Kosztolányi Dezső) –11 (elavult) <Népnévi alapszóval.> Nem lévén semmi társalkodásunk a törökökkel, a töröknékkel pedig még annál kevesebb, … így nem látom semmi módját, hogy tudósabb legyek abban a nyelvben, amint vagyok. (Mikes Kelemen)
2. (népies, régies) Az alapszóval kifejezett foglalkozású nő. Kalaposné; → kerítőné; → kulcsárné; → szakácsné; varróné.
3. (népies, régies) <Születés, ill. ritk. családi kapcsolat alapján> az alapszóval megnevezett csoportba tartozó nő. → Grófné; → sógorné.
