nefelejcs
nefelejcs [ë-e-e] főnév -et, -e [ë, e], (régies írva: nefelejts is)
1. Tavak, patakok partján vadon tenyésző s kertekben is ültetett, érdes levelű, apró kék virágú növény (Myosotis). Nefelejcset ültet a cserépbe. A gyengéd nefelejts elhervad. Örökre virít az, Mely szívemben nő, Délia! El ne felejts. (Vörösmarty Mihály) Állni a fényben … Nézni a kék nefelejcset a szélben. (Kosztolányi Dezső) Pöttöm kis nefelejcs nyitja ijedt szemét. (Babits Mihály) || a. Ennek letépett virága, szárával együtt. Nefelejcsből köt csokrot. Minden dalom egy nefelejcs lett, Mely hirdeti, hogy ne felejtsed. (Juhász Gyula) A virágokból először a kék | nefelejcs tetszett: azt a szép nevét | külön is megszerettem. (Szalay László)
2. jelzői használat(ban) (ritka, irodalmi nyelvben) Ennek kék színére emlékeztető. A nefelejts szempár … nevetve ragyogott. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): nefelejcsbokor; nefelejcskék; nefelejcsszem; nefelejcsszín.
nefelejcses.
