negatív
negatív [ë v. e] melléknév és főnév
I. melléknév -an v. -en [e]
1. A várt v. feltett eredményt nem mutató. A kutatás, a nyomozás negatív eredménye. A vizsgálat negatív eredménnyel járt. || a. (orvostudomány) Olyan <megállapítás, vizsgálati eredmény>, amely a feltételezett v. gyanított kóros elváltozást nem igazolja. Negatív lelet. A reakció negatív.
2. Olyan, ami abban mutatkozik, hogy vki nem tesz vmely kifogásolható, esetleg káros dolgot. „Verseket egyáltalában nem írni” még csak negatív érdem. (Jókai Mór) || a. (ritka) Passzivitásban mutatkozó. Negatív erény, merő lemondás … a Buddha erkölcsiség alapja. (Csengery Antal)
3. Olyan, amit ellenkező értelemben kell venni, felfogni. Negatív dicséret; negatív fokozás ←. Mi az a negatív jövedelem? – Hát az, hogy rá kellett fizetni [a domíniumra]. (Jókai Mór)
4. Hátrányos, rossz. Vkinek negatív tulajdonságai; a dolog negatív oldala.
5. Tagadó, elutasító <állásfoglalás>. Negatív válasz. || a. (1945 után, rosszalló) A szocializmushoz tagadólag viszonyuló, romboló szándékú <megnyilatkozás, eljárás.> Negatív kritika, magatartás. Negatív értelemben válaszoltak. || b. (irodalomtudomány, 1945 után) <Vmely, főleg (szocialista) realista irodalmi műben> ellenszenves, a társadalmi haladás szempontjából káros tulajdonságokkal felruházott <alak, szereplő>. Negatív hős a darab negatív figurái.
6. (mennyiségtan) Nullánál kisebb, mínusz (–) előjelű. Negatív szám. || a. (mennyiségtan) Negatív előjel: mínuszjel mint előjel. || b. (mennyiségtan) Negatív irány: <koordináta-rendszerben> az az i., amelyben az értékek egyre csökkennek. || a. (műszaki nyelv) Mínusz (I. 2).
7. (villamosság) <Olyan <elektromosság>, amely a szövettel dörzsölt kaucsukon keletkezett elektromossággal azonos jellegű. A negatív elektromosságot elektronok feleslege okozza. || a. (villamosság) Ilyen elektromosságot tartalmazó. Negatív sarok, töltés; elektromosan negatív. Az áram a pozitív saroktól áramlik a negatív sarok felé.
8. (vegyi ipar) Negatív elem: olyan e., amely vegyületeiből elektromos áram hatására a pozitív sarkon válik ki. A foszfor negatív elem.
9. (fényképészet) Olyan <felvétel, fénykép>, amelyen a valóságban világos részek sötétnek, a sötétek pedig világosnak látszanak. Negatív kép.
II. főnév -ot, -ja
1. (fényképészet) Negatív kép. A negatívról pozitív képet csinált.
2. (műszaki nyelv) Tárgyak domborulatait, formáját a valóságnak megfelelő nagyságban, de ellentétes mélységi dimenzióban ábrázoló s a tárgy sokszorosítására haszn. készítmény. Az érme, az öntvény, a szobor negatívja.
Szóösszetétel(ek): negatívmásolás.
