nekiindul
nekiindul tárgyatlan ige
1. Nekiindul vminek: vmi felé határozott szándékkal v. a nélkül elindul. Nekiindul az állomásnak, a kertnek, a világnak. Nemigen volt más mód, mint megkerülni az egész … várost s a déli főkapun nekiindulni … a palota bejáratának. (Mikszáth Kálmán) || a. Nekiindul vmit tenni: vmely helyváltoztatással járó tennivalójába kezd. Nekiindul bogarat gyűjteni. Nekiindul szegény embereket látogatni … (Jókai Mór)
2. (ritka) Gyorsan elkezd, nekikezd vmit tenni. Akkor nekiindultak vágtatni … (Móricz Zsigmond)
3. (vonzat nélkül) Nagy lendülettel megindul. A munka … szépen nekiindult. (Arany János) A paripa …, amint ismét felkantározva érzé magát nekiindult, s … meg nem állt. (Jókai Mór) || a. (vonzat nélkül) (átvitt értelemben, népies) <Élőlény lassú növekedés után> egyszerre nagyobb mértékben fejlődni, növekedni kezd; hirtelen feltűnő fejlődésnek, növekedésnek indul; megindul (8). Hogy nekiindult ez a gyerek! Már szépen nekiindult a borsó. A cukorrépa is lám hogy nekiindult … (Mikszáth Kálmán)
nekiindulás; nekiinduló; nekiindult.
