nekimegy
nekimegy tárgyatlan ige
1. Nekimegy vkinek, vminek: a) menet, mozgás közben akaratlanul beleütközik vkibe, vmibe. A sötétben nekimegy az asztalnak. Az autó nekiment a villamosnak. Mindennek nekimegy, mintha vak volna. Zúg az éji bogár, neki megy a falnak. (Arany János) A gőzösök nekimennek egymásnak, és be is ütik egymás bordáját … (Tömörkény István) Döme megfordult, botjával hadonázva, s majdnem nekiment az ajtónak. (Babits Mihály); b) (ritka) szándékosan úgy halad, v. hátas állatát, szállító eszközét úgy irányítja, hogy vkibe, vmibe beleütközzék. Vö: megy (II. 4). A tankkal nekiment a fának, hogy kidöntse. || a. Nekimegy vminek: öngyilkossági szándékkal vmely nagyobb vízbe, kül. folyóba veti magát. Nekiment a Dunának. || b. Nekimegy a (nagy)világnak: elbujdosik, világgá megy.
2. Támadó szándékkal ráront vkire, vmire; megtámad vkit, vmit. Vö: megy (II. 4 a). Nekimegy az ellenségnek. Menj neki! Rajta tehát! Kiki bátrabban forgassa csapásit. | Ellensége habár eget ér is büszke fejével, S lábaival poklokra tapad, neki menni ne féljen. (Vörösmarty Mihály) Ben Jusszuf éktelen haragra gerjedve …, már-már neki akart menni Caesarnak. (Karinthy Frigyes) A csendőr … eszeveszetten, vérbeborult arccal ment neki. (Nagy Lajos)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Nekimegy vkinek, vminek: <szóban v. írásban> kíméletlenül megtámad vkit, vmit; erős kritikát mond vmiről v. súlyos szemrehányásokat tesz vkinek. Vö: megy (II. 4 b). Nagyon nekimentek a színdarabnak. A főnöke rettenetesen nekiment. Beszédében nekiment a bércsalóknak.
4. Nekimegy vminek: vmely megmunkálandó, de nehezen alakítható anyagot, tárgyat szerszám segítségével munkába vesz. Nekiment a fának, de visszapattant róla a fejsze. Csákány nem segített, fúróval ment neki a kőnek.
5. (átvitt értelemben) Nekimegy vminek: vmely nehéz feladatnak elvégzésére rászánja magát, és hozzákezd; nekivág. Nekimegy a vizsgának. Toldi … Búcsút vesz, neki megy a nagy útazásnak. (Arany János) Volt … kinn nála a tanyán, s meg volt elégedve … az ambícióval, amellyel a gazdálkodásnak ment neki. (Móricz Zsigmond)
6. (átvitt értelemben) Nekimegy vminek: <út v. más hosszanti kiterjedésű tárgy, jelenség> olyan helyzetű, hogy vminek a kellős közepe felé irányul, azt szinte merőlegesen érinti, v. annak a belsejébe vezet. Az út itt nekimegy az erdőnek. A vezeték derékszögben megy neki a kapufélfának. A folyosó egyenesen nekimegy a nagyterem ajtajának.
nekimenés; nekimenő; nekiment.
