növeszt
növeszt [e] tárgyas ige -ett, ..sszen; -eni [ë, ë, e]
1. Növeszt vmit: okozza, előidézi, hogy vmi nőjön (1). Az eső gyorsan növeszti a vetést. Lessz-e nemzet, mely a győzödelmi helyen Csontaitok felett oszlopot emeljen, Ahol majd az anyák … Könnyel növesszenek egy virágos kertet …? (Arany János)
2. <Vmely testrészét v. szőrzeté> engedi, hogy (hosszúra) nőjön. Bajuszt, körmöt, szakállt növeszt; → hájat növeszt; (gúnyos) (csak a) hasát v. a háját növeszti: henyélve, dologtalanul él, csak az evéssel törődik. Keze piszkos volt, s körme, melyet gondosan ápolt, hosszúra növesztett és befelé görbített, szintén. (Kosztolányi Dezső)
3. (irodalmi nyelvben) <Termőföld> vmit terem; megterem rajta vmi. Mindent mi édes, ami szép, jó, mindent Nekem növeszt ez az áldott föld. (Vajda János) Lent az aranykalászos rónaság csak fűszálakat növesztett sok ezer év óta. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: kinöveszt; megnöveszt.
növesztés; növesztet; növesztett; növeszthető; növesztő.
