nikotin
nikotin főnév -t, -ja
1. (vegyi ipar) A dohány levelében és magjában nagyobb mennyiségben előforduló, tiszta állapotban színtelen, szagtalan, vízben jól oldódó alkaloida; nagyon erős méreg, fűként az idegrendszerre hat. A nikotin oldata; kivonják a nikotint. || a. (mezőgazdaság) Ennek hígított oldata mint növények védőszere. Nikotinnal permetez.
2. (átvitt értelemben, ritka) Dohány, ill. a dohányfélék élvezete. Nem bír meglenni nikotin nélkül.
Szóösszetétel(ek): nikotinlé; nikotinmentes; nikotinoldat; nikotinsav; nikotinsó.
nikotinista.
