nincs
nincs ige és főnév nincsen [e]
I. tárgyatlan ige (hiányos ragozású) nincsenek [e-e] v. (népies) nincsennek [e-e] (csak a jelentő mód jelen idejének egyes és többes számú 3. személyében, nyomatékos szóként)
I. <A létezés tagadására.>
1. Nem fordul elő a létezők között; nem létezik. Nincsenek tündérek, boszorkányok. Nincs a teremtésben vesztes, csak én! | nincs árva más több, csak az én gyermekem! (Katona József) Az én apámnál nincs jobb ember, Nincs, nincs sehol. (Ady Endre) Sokszor már azt hitte, hogy ábránd az egész s az, akit látott, voltakép nincs is. (Kosztolányi Dezső) || a. Vmely közösségben nem fordul elő. Nincs nála különb ember az egész vidéken. Köztünk nincs áruló. Nincs az a bandita …, ki el nem pirulna önmaga előtt, ha ilyet cselekednék. (Kossuth Lajos) || b. Nem él; meghalt; megsemmisült. Ő már nincs többé. Nincs a gyerek már a rossz világban … (József Attila) Bárhova fordulok, | ég és föld üres: ők nincsenek ott, | s ezt meg kell szokni. Lelkek, szellemek? | Apály sodorja őket. Nincsenek. (Szabó Lőrinc) || c. Vmire nincs vmi: <vmely szükségesnek tartott dolog, rendsz. eszköz, lehetőség> hiányzik, nem áll rendelkezésre vminek a teljesítéséhez. Nincs rá orvosság; nincs rá → eset; nincs rá eshetőség, hatalom; nincs rá kádencia: nem lehet rá felelni, nem lehet ellene érvelni; nincs mód rá. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, | Oh Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! | Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom. (Petőfi Sándor) || d. <Vmely feltehető dolog, tényállás> a tapasztalati valóságban nem áll fenn. Tényekre kellene hivatkoznod, de állításodat igazoló tények nincsenek. Nincs szebb, mint egy tavaszi reggel az erdőben. Semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek. (Petőfi Sándor) || e. <Feltevés, kívánság> nem áll fenn, ill. nem következhet be, nem teljesülhet. Nincs alku: ebben nem alkuszunk; nincs megállás: a dolgok feltartóztathatatlanul mennek tovább a maguk útján; (ritka, népies) abból nincs semmi: az szóba sem jöhet; olyan nincs: az lehetetlen. Abbul immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni. (Arany János) Mi? Hogy a Nagyék diákjai a kövérebbek? De már olyan nincs. (Mikszáth Kálmán) || f. (bizalmas) Nincs vmi: az érdekelt személy nem fog megkapni vmit, amit vár, v. amit ígértek neki. Ha rossz leszel, nincs fagylalt.
2. <Vonatk. névmással v. vonatk. határozószóval együtt:> nem létezik, nem áll rendelkezésre vki, vmi. Nincs mit …; a) nincs értelme, nem érdemes; b) <köszönő szavakra adott válaszként:> nem érdemes megköszönni sem, olyan csekélység; nincs mit → tartania vkitől, vmitől; (itt v. ez ellen) nincs mit tenni (→ tesz). Nincs kivel mennem sétálni. Nincs miről beszéljünk. Nincs miből venni. Nincs hol aludjam v. aludnom. Nincs hová lehajtania a fejét. Nincs honnan várni segítséget. Nincs miért búsulnod. Köszönöm neked a magyarázatot. – Nincs mit, – válaszol a jó barát. (Vas Gereben) Nincs mit kereskedj már e tájon. (József Attila)
II. (rendsz. helyhatározóval) <A jelenlét tagadására.>
1. <Személy, állat, helyét változtató dolog> jelenleg nem tartózkodik a megnevezett helyen, nem található ott. Nincs itt a fiam? A szüleim nincsenek itthon. A főnök most nincs Budapesten. A vonat nincs benn az állomáson. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával. (Petőfi Sándor) Visegrádon a király van heverő sorral, Nem komoly tanácsot űl, nem hadi cselt forral, Nincsenek is ma körötte nagy szakállú vének. (Arany János) S nincs ott pokol és nincs ott Halál, | Ahol dalolni s szülni tudnak. (Ady Endre) || a. Nincs vhol: <személy> jelenleg nem tagja a szóban forgó szervezetnek, intézménynek, közösségnek, nem tartozik hozzá. Nincs benne az egyesületben. Már nincs az iskolánknál, elment egy laphoz. Még nincs nálunk, csak a jövő héten lép be. || b. <Olyan tárgy, amelynek szokott helye van> nem található szokott helyén. Nincs nálam a zsebkésem. Az asztal nincs a szoba közepén. Nincs kalap a fején.
2. <Helyhez kötött dolog> a szóban forgó helyen nem fordul elő, nem található. Nálunk már nincsenek őserdők. Nincs víz a kútban. Nincs egy bokor se, hol Meghúzhatnók magunk. (Petőfi Sándor) [Konstantinápolyban] vagy nincsenek udvarok, vagy ha vannak, a házak tetején vannak. (Gárdonyi Géza) || a. <Növény vmely vidéken> nem nő, nem terem. Magyarországon nincs datolya. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? (Ady Endre)
3. Hiányzik onnan, ahol szükség lenne rá; nem áll rendelkezésre. → Van is, nincs is; van s nincs. Nincs ott ember semmire. Noszty egy bokor mögé húzódott, hogy a róka észre ne vegye, szidván Pimpósit magában, hogy még mindig nincs itt a puskával. (Mikszáth Kálmán) Ahol rend nincs, rendet kell csinálni. (Mikszáth Kálmán)
4. Alkotórészként, alkotó v. módosító elemként nem szerepel vmiben. Nincs már benne → szusz. A desztillált vízben nincsenek ásványi anyagok. A levesben nincs elég só. || a. Vmi nincs vmihez: vmely pótlék, kiegészítés hiányzik a szóban forgó dolog mellől. A húshoz nincs semmi saláta? Az inghez nincs külön gallér.
5. <Természeti adottság, jelenség> a szóban forgó helyen nem észlelhető, nem érezhető. Nincs egy csepp meleg se. Már nincs hó a hegyen. Az ablak közelében nincs sötét. Már egy hete nincs eső.
6. <Állapot, helyzet, viszony, tényállás, lehetőség> nem áll fenn, nem jelentkezik a szóban forgó helyen, időben, ill. dologban. Nincs hír, újság; nincs kimenet ←; nincs mese ←; nincs pardon ←; nincs remény; nincs rajta → áldás; nincs rajta Isten → áldása; nincs hiány ← vmiben; ígéretekben, szép szavakban, jó tanácsban nincs hiány ←; → vételkényszer nincs! Nincs köztük egyetértés, összhang; benne semmi. Itt nincs hiba. Nincs itt semmi baj. A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely. (Vörösmarty Mihály) A konteszről [= a grófkisasszonyról] nincs hír. Tudja talán, hogy megszökött? (Gárdonyi Géza) Ott nincs hiba, hogy küzködünk, | nem az rágja az ember máját. (József Attila) || a. Nincs ok vmire: a szóban forgó cselekvés, érzelmi megnyilatkozás nem megokolt, nem szükséges. Nincs (semmi) ok aggodalomra, kétségbeesésre, sietségre. Nincs semmi ok rá, hogy elfussak.
III. <Időnek, időbeli jelenségnek a beszéd v. a szóban forgó esemény idejéhez való viszonyításában>.
1. <Időpont, időbeli szakasz> nem érkezett el, nem következett be. Még nincs tizenkét óra, dél, éjfél. Még mindig nincs reggel? Ma nincs ünnep.
2. <Szokásos cselekvés, állapot> a jelzett időben szünetel, v. nem kezdődött el, v. befejeződött. Még nincs, már nincs kiszolgálás. Ma tanítás. Nálunk ma nincs munkaszünet.
IV. <Az alany vmely állapotának, helyzetének tagadására.>
1. Nincs vhogyan: nem a határozóval kifejezett testi v. lelki állapotban van, hanem (inkább) az ellenkezőben. Nincs jól; nincs rossz bőrben; nincs ébren; nincs eszén. Nincs rosszul, csak álmos. Nincs valami jó erőben.
2. <Annak a kifejezésére, hogy vkinek a társadalomhoz v. a szóban forgó személyhez, dologhoz való viszonyulása nem az, amit a határozó kifejez.> Nincs az elsők között; nincs hatalmon; nincs bizalommal vki iránt; … nincs hatással vkire, vmire; nincs egy véleményen vkivel. Nincsenek jegyben. Nincs perben senkivel. Nincs jóban a kartársaival. Nincs hozzám jó szívvel.
3. <Annak a kifejezésére, hogy a szóban forgó személy v. dolog helyzete, állapota, vmihez való viszonya nem az, amit a határozó kifejez>. Nincs bővében, szűkében vminek; … ellentétben vmivel; nincs hatalmában vmi; nincs híjával vminek; nincs kapcsolatban, összefüggésben vmivel; nincs divatban, szokásban; nincs jó karban; nincs kéznél; nincs magánál ←; nincs rendjén; nincs soron, napirenden. Az a jó azért tetszik jónak, hogy nincsen hatalmunkban. (Mikes Kelemen) || a. <-va, -ve képzős igenévvel annak a kifejezésére, hogy az igenévvel kifejezett állapot nem következett be, ill. nem áll fenn.> Nincs felöltözve. Az ablak nincs nyitva. Az ajtó nincs kulcsra zárva. A kerítés nincs befestve. A kérdés nincs eldöntve. Az ügy még nincs befejezve. A leányok itt is takarosak, … egyik szebb, mint a másik, és ők nincsenek is még kifáradva, csak a frizuráik és a toalettjeik mentek tönkre. (Mikszáth Kálmán) || b. Vkinek, vminek nincs vmijére: vmi nem válik vkinek, vminek előnyére v. hátrányára. Vmi nincs előnyére, hasznára, javára vkinek, vminek; vmi nincs ártalmára, ellenére, karára, nehezére, terhére vkinek, vminek. Megkérdezte tőlem, nincs-e ellenemre. (Csiky Gergely) || c. Vki, vmi nincs vmiben, vmin, vmi alatt: vmely vele kapcsolatos folyamat, vele, rajta végzett cselekvés szünetel, ill. nem kezdődött el v. befejeződött. Nincs életben: (már) nem él. Ez a könyv már nincs használatban. A gép nincs működésben. || d. Vki, vmi nincs vmiben, vmin: vmely személy, dolog még nem érte el v. túlhaladta a fejlődésnek azt a fokát, amelyet a határozó megjelöl. A lány még nincs eladó sorban. Ő már rég nincs azon a fokon, amelyen osztálytársai vannak. || e. (bizalmas) Nincs(enek) vmivel: cselekvése, ill. gyak. együtt tartózkodásuk, közös cselekvésük nem jár együtt vmely feltűnő megnyilvánulással, ill. lármával. Nincs nagy zajjal. Sokan vannak a játszótéren, de nincsenek nagy ricsajjal.
4. Nincs vmeddig: <edény, tartály, helyiség> nem tartalmaz annyit vmiből, amennyi vmeddig v. egészen megtölti. A hordó, a kosár a kocsi, a terem, az üveg nincs tele. Nincs félig a pohár.
5. Nincs vmiből: nem a szóban forgó anyagból van v. készült. Nincs cukorból ←. Nincs kőből a szívem. Az ember nincsen → fából. A horgonyt is vasmacskának nevezi a nép és okosan: mert megfogja a tárgyakat, mint a macska az egeret, csak hogy itt nem lehet félreértés, mert a voltaképpeni macska nincs vasból. (Mikszáth Kálmán)
6. Nincs vhogyan: <tényállás, folyamat> nem a módhatározóval kifejezett módon áll fenn, ill. folyik. Nincs magyarul: a) nem magyarul mondták v. írták; b) magyartalan; nincs különben: úgy van. Ez így nincs jól. A dolog nincs úgy. Talán éppen kegyelmed legyen saját személyében? – Nincs különben. (Vas Gereben)
V. <Mennyiség, mérték, fok tagadására.>
1. (állítmányi névszóval) Nincs vmennyi: nem ér el vmely mennyiséget, mértéket. Ez a bor nincs egy akó. Ez a hús nincs két kiló. || a. Nincs vmennyi idős: még nem érte el a szóban forgó életkort. Ez a gyermek még nincs tízéves. Ezek a barackfák még nincsenek háromévesek.
2. (számnévi jelzős birtokos személyragos alannyal) Nincs vmennyi ideje (sem annak, hogy …): nem múlt el azóta annyi idő (, amennyit az alany megjelöl). Nincs tíz perce sem, hogy elment. Nincs egy hete sem, hogy láttam. Annak még nincs negyven éve, hogy azok a nagy hidegek voltak.
3. (hasonlításban, névmási jelzős alannyal) (Vhol) nincs annyi, akkora, olyan vmi …: a szóban forgó dolog nem fordul elő olyan számban, nagyságban, minőségben, mint amihez hasonlítjuk. Ebben a ládában nincs annyi alma, mint a másikban. Nekem nincs akkora kosaram, mint neked. Rajtad nincs olyan meleg ruha, mint rajtam. || a. (hasonlításban névmási v. névmási jelzős állítmányi névszóval) Nincs annyi, akkora, olyan mint …: a szóban forgó dolog számban, nagyságban, minőségben nem éri el azt a fokot, mint az, amihez hasonlítjuk. Ez a pénz nincs annyi, mint amennyi járna. Ez a kosár nincs akkora, mint a tied. Ez a bor nincs olyan jó, mint a másik.
4. Nincsenek vhányan: a számnévben, a számnévi névmásban kifejezett számot, mennyiséget nem érik el. Nincsenek százan. Nincsenek még hárman sem. Nincsenek sokan. Nincsenek annyian, hogy meg kellene tőlük ijednünk. A kalauz. Ha este fáradt | s már nincsenek sokan a kocsiban, | leül a padra, míg a villamos fut. (Kosztolányi Dezső)
5. Nincs vmennyire: vmitől való térbeli v. időbeli távolsága nem az, ill. nem olyan nagy, ill. nem olyan kicsiny, mint amit a határozó jelöl. A folyó nincs tíz kilométerre. Nincs messze az erdő. Nincs közel ide a város. Nincs már messze a várva várt nap. Akitől nincs messze az élet határa, Nem előre szeret nézni, hanem hátra. (Petőfi Sándor) || a. (alany nélkül) Nincs messze v. (rendsz. tréfás, gúnyos) közel vmeddig: nem hosszú, ill. meglehetősen hosszú az út odáig. Innen már nincs messze a városig. [Messze még a folyóig?] – Nem, de nincs is közel.
6. (népies) Nincs vmennyibe(n): nem kerül(t) annyiba, olyan sokba, amennyit a határozó, ill. a mellékmondat megjelöl. Nincs tíz forintba(n). Nincs annyiba(n), mint gondoltam.
VI. <Rendsz. birtokos személyragos alannyal, a birtoklásnak, a birtokviszony különféle árnyalatainak a tagadására.>
1. Nincs vmije: híjával van a szóban forgó tárgynak, dolognak. Nincs kenyere; nincs pénze; semmije: nagyon szegény. Nekem még nincs lakásom. Nekik nincs házuk. Mi vitte őt háború zajába? | Hiszen neki nincsen gazdagsága, Mit féltene, mit védnie kéne. (Petőfi Sándor) Nem mentem el. Azt mondtam, hogy nincs ruhám. (Kosztolányi Dezső) A tömegnek nincs kenyere. (József Attila) || a. Nincs vmije: hiányzik vmely (alkotó)része, testrésze, képződménye. Nincs bajusza, szakálla; nincs sava-borsa; (átvitt értelemben) nincs szíve: szívtelen; nincs lelke: lelketlen. A jobb kezén nincs kisujja. A kígyónak nincsenek végtagjai. A kosárnak nincs füle. A szekrénynek nincs kulcsa. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? (Petőfi Sándor) Nincsen szíve, pedig igen tisztességes kis dög, de az a nótáért, a táncért döglik. (Móricz Zsigmond) || b. Nincs vmije: <néhány szókapcsolatban:> nem található hozzá hasonló (személy; tárgy, dolog); nincs mása ←; nincs párja. Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. (Ady Endre) || c. Nincs vmije: a beszéd idején v. a szóban forgó időben nem található nála, nem áll rendelkezésére vmi. Nincs egy fölösleges ceruzád? Sajnos, nincs forintosom. Mivel varrjak? Nincs tűm. Mikor puskája van az embernek, kerüli a vad, mikor meg nincs puskája, ott ténfereg a lába alatt. (Mikszáth Kálmán) || d. Vminek nincs vmije: vmely területen nem fordul elő (a szükséges mennyiségben) vmi. A vidéknek nincs erdeje. A városnak nincs jó vize.
2. Vkinek, vminek nincs vmije: vmely képesség hiányzik belőle. Nincs beosztása ←; nincs fellépése ←; nincs hallása; nincs galambepéje ←; nincs hangja: a) berekedt; b) nem tud énekelni; c) félelmében nem tud hangosan megszólalni; nincs ítélőképessége. Ennek a kutyának nincs jó szimatja. Nincs hangom, – dadogta a leány reszketve. (Mikszáth Kálmán)
3. <Érzés, érzelem, hangulat> nem tölt el vkit, nem támad, nem jelentkezik a szóban forgó személyben. Nincsenek fájdalmai. Nincs kedve (vmit tenni). Bérünk van, nincsen örömünk. (József Attila) Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, | … hisz védekezni nincsen semmi kedvem, | míg nyomorult vagyok. (József Attila)
4. Nincs vmije: a megjelölt műfajba tartozó mű a szóban forgó művész alkotásai között nem fordul elő. Aranynak nincsenek regényei.
5. Nincs neve: a) nem állapítottak meg nevet számára. A kis kutyának, az új hajónak, az újonnan épített lakótelepnek még nincs neve. b) (ritka) nem lehet megfelelő szóval megnevezni. Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. (Ady Endre); c) nem ismert a neve, nem lett híressé. Ennek a fiatal újságírónak még nincs neve.
6. Vkinek nincs vkije: a birtokos személyragos szóval kifejezett minőségben senki sem tartozik a személyraggal megjelölt személyhez. Nincs apja: a) meghalt az apja; b) (bizalmas) apja ismeretlen; nincs barátja, ellensége, felesége; nincs alkalmazottja, társa; nincs senkije: a) nincsenek rokonai, hozzátartozói; b) egyedül, barátok nélkül él. Két leánya van, de nincs fia. Nincsenek ismerőseim, és nem is szokásom a játékból való harag. (Mikszáth Kálmán) S annyi láncosa nincs még a világnak, Mint itt … (Ady Endre) Nincsen apám, se anyám, | se istenem, se hazám. (József Attila)
7. <Állandósult szókapcsolatokban annak a kifejezésére, hogy a birtokos személyragos szóval megjelölt tényállás, viszony vkire, vmire nézve, vele kapcsolatban nem áll fenn.> Nincs ára ← vminek; nincs célja vkinek: céltalanul él; nincs célja vminek: nem ésszerű vele foglalkozni; nincs gondja vmire: nem kell vele törődnie; nincs gondja semmire: nem kell magának gondoskodnia semmiről; nincs igaza; nincs kifogása vki, vmi ellen; nincs piaca ← vminek; nincs (hozzá) → pofája; nincs szaporája ←; nincs szüksége vmire; nincs szüksége vkire; nincs tudomása ← vmiről; (még) nincs vége vminek: nem fejeződött be. Az Isten: Élet-halleluja – | S az Életnek nincs soha vége. (Ady Endre) [A gyermekeim] el vannak látva, jó ideje nincsen már szükségük énrám. (Kaffka Margit) || a. <Állandósult szókapcsolatokban annak a kifejezésére, hogy a birtokos személyragos szóval megjelölt lehetőség nem áll vkinek rendelkezésére, nem juthat hozzá.> Nincs helye vkinek; nincs ideje vkinek vmire; nincs joga vmihez; nincs jövője vkinek: életpályáján nem számíthat előhaladásra, emelkedésre; nincs kilátása vmire; nincs (semmi) köze vmihez; nincs lehetősége vkinek vmire; nincs maradása ← (vhol); nincs maradása ← vki v. vmi miatt, vkitől, vmitől; nincs nyugta ←; nincs nyugta ← vkitől; nincs nyugvása; nincs része vmiben; szava vkinek vmiben; nincs szerencséje. [A grófi szérűn.] Mért fáj neked az égő élet? | Nincs benne részed soha … Élethez, szemhez nincs közöd, Grófi föld ez és magyar. (Ady Endre) Nincs helyem | így, élők közt. Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva. (József Attila) || b. <Állandósult szókapcsolatokban annak a kifejezésére,hogy a birtokos személyragos szóval megjelölt lehetőség vmire nézve, vmivel kapcsolatban nem áll fenn.> Nincs helye vminek; nincs jövője vminek: nem lesz kelendő, értékes, felkapott vmi; nincs kelete; nincs lehetősége vminek.
VII. <Igekötőszerű határozószóval, kül. a van ige igekötős alakjainak tagadására.>
1. Nincs meg: a) nem jött létre, nem készült el. Nincs meg még az egyesség? Tovább horgolja a sárga terítőt, mely … még mindig nincs meg. (Kosztolányi Dezső); b) elveszett, eltűnt, megsemmisült. Nincs meg a pénztárcám. c) nem került elő <vki v. vmi, akit, amit keresnek.> Még mindig nincsenek meg a gombok. d) hiányzik <olyasmi, aminek meg kellene lennie.> Nincs meg köztük a kellő megértés, az egyetértés. e) <vmely számban> nem foglaltatik. 10-ben nincs meg a 6 kétszer. || a. (állítmányi névszóval) Nincs meg vmennyi: vmely fokot, mértéket nem ér el. Ez a hús nincs meg öt kiló. || b. Vkinek nincs meg vmi: nem tartozik birtokába, tulajdonába. Nekem nincs meg ez a könyv. Vö: megvan.
2. nincs ki: a) <vmely mennyiség, összeg> hiányos, nem teljes. Nincs ki a száz forint, a tíz kiló, a két liter; b) <egy bizonyos mennyiségből, összegből> nem telik ki, nem kerül ki. Ebből a pénzből nincs ki az egész lakodalom. Vö: kivan.
3. Nincs hátra: nem következik soron. Nincs már hátra senki? Egész világon nincs senki hátra, Kivel mérkezni tudjon a magyar! (Vörösmarty Mihály) || a. Nincs más hátra, mint …: mást nem lehet tenni, mint …
4. Nincs túl vmin: nem jutott még túl vmely tennivalón, eseményen, főleg vmely nehézségen. Még nincs túl az érettségin. Ez az ébredés megint eléjük szökkentette azt, ami van. Nem, még mindig nincsenek túl, ég föld között Lebegnek, lézengve. (Kosztolányi Dezső)
II. főnév -et [ë] v. nincsent
1. (ritka) Az a tény, hogy vmi nincs. Nagy úr a nincs.
2. (költői) Nemlét, semmi. Szép átálmodni magunkat a másba, A nincsbe, a szépbe. (Ady Endre)
Vö: van. Szólás(ok): ld. íny, odahaza, otthon, sifonér, szer, fertály, kerék. Közmondás(ok): Ahol nincs, ott ne keress!: a) felesleges vmit ott keresni, ahol az nincs, sőt nem is lehet; b) ne várj semmit olyan embertől, aki már csak azért sem adhat, mert neki magának sincs.
