növény
növény főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Olyan élőlény, amely a talajból, a vízből és a levegőből felvett szervetlen anyagokat szerves anyagokká tudja alakítani. Erdei, kerti, mezei, mocsári, trópusi, vízi növény; → ajakos növények; csírás növények; → edényes növények; → elevenszülő növény; → rovarevő növény; → virágos növények; → virágtalan növények; egyéves, kétéves, évelő növény; → egynyári növény; → kétnyári növény; egylaki, kétlaki növény; a növény életműködése, fejlődése, növekedése,növényszaporodása; a növények rendszere; növényt gyűjt. Négyezred év után a nap kihűl, Növényeket nem szűl többé a föld. (Madách Imre) A sötét szoba sarkában zokog | egy tehetetlen, guggoló gyerek. | Sír, mint a cipő alatt a homok … | Melybe az ember, állat és növény | belehelt minden élő meleget … | sír, mint a szél az Érchegység felett. (József Attila) || a. Rendsz. zöld levelű, gyökeres és fás v. puha szárú ilyen élőlény. Nyáron, ősszel, tavasszal nyíló, virító növény. Buja növények közt sétál. Oh vársz s mosolygsz a fák közt, drága úrnő, De arany parkod árnyán már a bú nő, Mérges bogyójú, vad, sötét növény. (Tóth Árpád) 30–40 pár táncolt az egzotikus növényekkel gazdagon díszített szalonban. (Móricz Zsigmond) || b. Ennek mezőgazdasági úton termesztett faja v. egyede; haszonnövény. Fagyálló növény; → gazdasági növény; hálás, igénytelen, kényes növény; melegházi v. üvegházi növény: (átvitt értelemben is) a) olyan személy, aki az élet küzdelmeitől elzárva él, és ezért minden külső hatásra rendkívül érzékeny, minden árt neki; b) olyan társadalmi jelenség, intézmény, szellemi termék, amely közösségi alap hiányában nem eléggé képes a fejlődésre, s ezért ápolásra, támogatásra szorul; → támasztó növény; a növények ápolása, gondozása; növények (mesterséges) → megtermékenyítése; a növények öntözése; → megad vmit vmely növénynek; megkapálja, megtrágyázza a növényeket; növényt termeszt, ültet. Drámánk a színpad és közönség közrehatása nélkül csak üvegházi növény marad. (Gyulai Pál) Zeléndy Karcsi … derék ember volt, csak kissé hóbortos … Növényeket evett, bőrsaruban járt. (Kosztolányi Dezső) A négy testvér közt egyikben sem volt egyetlen vonás sem, ami a parasztokra emlékeztetett volna. Mind a négy már olyan üvegházi növény volt, amely nem bír a szabadban megbirkózni az időjárás viszontagságaival. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. növényágy; növényállat; növényápoló; növényásó; növénybetegség; növénycsoport; növényélet; növényélősdi; növényenyv; növényfaj; növényfajta; növényfejlődés; növényfogyasztó; növénygondozás; növényismerő; növénykert; növénykórtan; növénykönyv; növényleírás; növényméz; növénynedv; növénynemesítő; növénynövekedés; növényolaj; növényóriás; növényország; növényöntözés; növényrész; növényrost; növénysejt; növényszaporodás; növényszappan; növényszövettan; növénytápszer; növénytej; növénytermelő; növénytermesztés; növényvédelem; növényvédő; növényvegytan; növényzsír; 2. dísznövény; futónövény; fűszernövény; gabonanövény; gazdanövény; gyógynövény; gyomnövény; haszonnövény; kapásnövény; kultúrnövény; kúszónövény; másodnövény; olajnövény; pamutnövény; rostnövény; szegélynövény; szobanövény; szőnyegnövény; takarmánynövény; tarlónövény.
növényke.
