nyal-fal
nyal-fal tárgyas ige nyalt-falt, nyaljon-faljon
1. (ritka) Nagy étvággyal, válogatás nélkül eszik, fal vmit. A szegény ember … összevissza nyal-fal mindenféle csigabigát. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, gyak. kissé rosszalló) Túlzott kedveskedéssel, gyakran csókol, becéz, dédelget, szeretget vkit. A szerelmes fiatalok nyalják-falják egymást. Elkényeztetik a gyereküket, folyton nyalják-falják. Az a komisz tempó nincs meg bennünk, hogy mások előtt nyaljuk faljuk egymást, mint rendesen szokták fiatal házasok. (Petőfi Sándor) Lánya lehetne a férjének, s mégis örökké nyalják falják egymást. (Mikszáth Kálmán)
nyalás-falás; nyaló-faló.
