nyiladék
nyiladék főnév -ot, -a
1. (régies, irodalmi nyelvben) Hézag, nyílás. És egyszerre … kint lengett minden házon a nemzetiszínű lobogó … hosszú, szélben úszó lobogók s apró repkedő zászlócskák, ablakokban, erkélyeken, háztetők, padlások nyiladékaiban. (Jókai Mór)
2. (erdészet) (Főleg hosszú sávot alkotó) erdei irtás.
nyiladékos.