obligó
obligó főnév -t, -ja
1. (kereskedelem, pénzügy, 1945 előtt) Természetes v. jogi személynek jogügyletből v. egyéb alapon (pl. károkozásból) eredő kötelezettsége. Obligóban van: a) ilyen jellegű pénzügyi kötelezettség köti; b) (átvitt értelemben) le van kötve, kötelezve; kötelezettsége van vkivel, vmivel szemben; kiengedi az obligóból; obligót vállal vkiért.
2. (választékos) Általában kötelezettség, felelősség, kezesség, jótállás. Morális obligó.