odacsődül
odacsődül tárgyatlan ige
<Személyek, ritk. állatok csoportja> a szóban forgó, ismert v. a határozóval megnevezett helyre csődül, összesereglik. Nagy tömeg csődült oda a bejárathoz, mindenki látni akarta. A hátuljövő[k] … mind odacsődültek. (Mikszáth Kálmán)
odacsődülés; odacsődülő; odacsődült.
