okhatározó
okhatározó főnév és melléknév (nyelvtudomány)
I. főnév Az a határozó, amely a cselekvés, történés okát fejezi ki (pl. a „Jóságáért becsülik”, „Bosszúból tette” mondatok első szava). Az okhatározó a „mi okból?”, „mi miatt?” kérdésre felel.
II. melléknév -ul Ilyenként használatos, ilyen nyelvtani szerepű. Okhatározó mellékmondat, névutó, szó.
okhatározói; okhatározós.
