okker
okker [ë v. e] főnév -t, -ja v. -e [e] (régies írva: ocker is)
1. (földtan) Különféle kőzeteknek és vasoxid-tartalmú érceknek a természetben előforduló mállási termékéből alakult sárga anyag. Az okker alapanyaga mésztartalmú agyag.
2. Az eredetileg ebből, ma már mesterségesen is készített barnás, vörösessárga festék. Az ocker … gyorsan szárad. (Jókai Mór)
3. Ennek a festéknek a színe.
Szóösszetétel(ek): okkersárga; okkerszínű.
okkeres.
