okosít
okosít ige -ott, -son, -ani v. (-ni) (népies)
1. tárgyas Okossá v. okosabbá tesz, ill. igyekszik tenni vkit. Vasárnap délutánokon … összehívattam a falu öregeit … Beszéltem nekik mindenféléről, … amiről gondoltam, hogy okosítja őket. (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül) (ritka) A sok olvasás nem mindig okosít.
2. tárgyas Oktat vkit (vmire). Egy kissé mulya fiú volt, az udvarlásra is mi okosítottuk. Ferenc szép szóval okosította Mátyást. (Móra Ferenc)
Igekötős igék: felokosít; kiokosít; megokosít.
okosítás; okosítgat; okosító.
