okszerű
okszerű [ë] melléknév -en [e] v. -leg [e], -bb
1. A logikus gondolkodás törvényeit tekintetbe vevő. Okszerű gondolkodás; okszerűen gondolkozik. [A gázvilágítás] ki fogja fizetni magát, ha ugyan kegyeddel okszerű alkut köthetek. (Jókai Mór) Divatba hozta a kisasszony-lányait, és okszerű vezetéssel nagy népszerűséggel övezte házát. (Krúdy Gyula)
2. (régies, választékos) A korszerű követelményeknek megfelelő, a szaktudományok legújabb eredményeit, a technika legújabb vívmányait hasznosító <gazdálkodó, gazdálkodás>. Okszerű talajművelés; okszerűen gazdálkodik. Az áldott Dunántúlnak kövér földjén … kezdődött az okszerűbb gazdálkodás. (Vas Gereben) Okszerű gazdák tenyészállatokat jártak hozzá vásárolni. (Mikszáth Kálmán)
3. (vegyi ipar) Olyan <képlet>, amelyben a vegyületet alkotó közelebbi gyökök is fel vannak tüntetve; racionális képlet. Az ecetsav okszerű képlete: (C2H3O)OH.
okszerűség.
