ollóz
ollóz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyatlan (hírlapírás) <Újságokból, kőnyomatosokból, hosszabb cikkekből stb.> ollóval részeket vagdal ki, s összeillesztve, összefüggő cikként, v. külön-külön közzéteszi őket. Nem végzett más szerkesztőségi munkát, csak ollózott. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, rosszalló) <Egy v. több írásműből kisebbnagyobb részeket> szó szerint v. csekély változtatással átvesz a saját írásművébe, anélkül, hogy a forrást megnevezné; plagizál. Ezt a harminc sort egy német műből ollózta. Szeret ollózni.
2. tárgyatlan (sport) <Sportteljesítmény végrehajtása során> lábával az olló két szárára emlékeztető mozdulatokat végez. Ollózva ugrik. || a. tárgyatlan (sport) <Úszás közben> ilyen mozdulattal végzi a lábtempót. || b. tárgyatlan (sport) <Labdarúgásban a játékos> felugorva ilyen mozdulattal rúg a labdába. Ügyesen, fölöslegesen, hátravetődve ollóz.
Igekötős igék: kiollóz; összeollóz.
ollózgat; ollózó; ollózott.
