ólmoz
ólmoz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
1. <Vmely, rendsz. fémből készült tárgyat> ólommal bevon, ill. tömít, bélel. Tálat, tartályt ólmoz.
2. Ólomzárral ellát, ólomzárral lezár, plombál vmit. Zsákokat ólmoz.
Igekötős igék: beólmoz; leólmoz.
ólmozás; ólmozható; ólmozó; ólmozott; ólmoztat.
