öcsi
öcsi főnév -t, -je [e] (bizalmas)
1. (ritka) Öcs, öcskös. Hát az öcsi merre van?
2. <Fiatalabb fiútestvér bizalmas, kedveskedő megszólításaként:> öcsém. Gyere öcsi, fizetek neked egy fagylaltot. Magda visszamaradt. – Nem is öleltél meg igazán, öcsi! – mondta gyöngéden, és hozzáhajolt. (Petelei István)
3. <Fiatalabb fiú bizalmas v. kedveskedő, néha azonban vállveregető megszólításaként:> öcskös (2). Na, öcsi, milyen volt a bizonyítvány?